A dél-somogyi kisváros lakóit sem nyugtatták meg a horvát környezetvédelmi minisztérium képviselőinek részvételével október közepén tartott közmeghallgatáson elhangzottak. Kiváltképpen azért nem, mert mint a polgármester kifejtette: Barcs a Dráva és a folyókörnyék természeti értékeire alapozva jelölte meg turizmusfejlesztési teendőit.
– Az idegenforgalmi koncepciónk a termálvizes turizmusra, magára a Drávára és a Duna–Dráva Nemzeti Park természeti értékeire épít. Ezért alakítottuk ki a sétahajó-kikötőnket, a folyó mellett futó sétányt és a kerékpárutat. A Novo Virje-i erőmű nemcsak az érintetlen természet egyensúlyát borítaná föl, hanem az épített természeti környezetben is óriási kárt tenne – figyelmeztet Barcs önkormányzati vezetője.
Ellenzi a vízerőmű megépítését a kisváros vízügyi szakközépiskolájának igazgatója, Horváth Ferenc is, de mások is attól tartanak, hogy a horvátországi vízügyi lobbi tervasztalán fekvő „újabb drávai szörny” életre keltése ugyanolyan nemzetközi és belpolitikai vitát eredményezne, mint amilyet a bősi vízlépcső. – Nem akarjuk, hogy megépüljön az erőmű – válaszolta lapunk kérdésére Iványi Ildikó, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója. – Féltjük a folyókörnyék flóráját és faunáját, egy érvényben lévő kormányhatározat ránk bízott feladataként ezért is „monitorozzuk” folyamatosan a Drávát – fűzte hozzá.
Nem kérnek az erőműből a folyóhoz kijáró barcsi és környékbeli sporthorgászok sem, és félnek a folyó legszebb szakaszának sportolók előli elzárásától a vízi túrázók is.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő