Zárószakaszához ért a szerb választási kampány, péntektől kampánycsend, vasárnap pedig a polgárok megválasztják az ország törvényhozását. Az elemzők igen óvatosan bánnak a jóslatokkal, még a közvélemény-kutatások adatait is nagy fenntartással fogadják. Azt szinte biztosra veszik, hogy képviselői helyet szerez a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt, a G17 Plusz, a Demokrata Párt, valószínűleg a Szerbiai Szocialista Párt is. Bejuthat még a Szerb Megújhodási Mozgalom és az Egység a Toleranciáért (ebben van a VMSZ is), a küszöbön maradhat azonban a Reformisták nevével jelzett koalíció (amelynek a VMDP is tagja). Az a veszély azonban nem áll fenn, hogy a radikálisok alakíthassanak kormányt, ugyanis abszolút többséget nem szerezhetnek, koalícióra velük pedig senki sem hajlandó. Az elemzők szerint csoda lenne, ha a kormány nem az úgynevezett demokratikus tábor pártjaiból (Szerbiai Demokrata Párt, G17 Plusz, Demokrata Párt) jönne létre. Hozzájuk csatlakozhatnának esetleg a regionális és kisebbségi pártokból álló szövetségesek, persze, ha bejutnak a parlamentbe.
A kampányt ismét a nacionalista retorika uralta. Még a demokratikusnak tartott pártok sem voltak mentesek ettől. A radikálisok nagygyűlései a legsötétebb milosevicsi időket idézték.
Nikolicsék nagy hazafias nekibuzdulásukban ismét Nagy-Szerbiát ígérnek, s ami a legmegdöbbentőbb volt, még mindig van vevő az ilyen programra, még a fiatalok körében is. Nem kevesen tartanak attól, hogy a nacionalista, populista demagóg ígéreteivel Seselj szélsőséges, ám most szalonképesebb arcát mutató pártja az első számú politikai erővé válik Szerbiában. A nemzetközi közösség mind nyíltabb figyelmeztetései ellenére is.

Állati dologról posztolt a magyar miniszterelnök!