Habár Persányi Miklós szerint a magyar–horvát határvízi bizottságban „napirenden van az egyeztetés az drávai vízi erőműről”, a zöldszervezetek korántsem olyan nyugodtak, mint a környezetvédelmi miniszter. Ezért is szólította fel az ünnepek előtt a kormányt a tiszta vizű határfolyót és a Duna–Dráva Nemzeti Parkot féltő négy természetvédő szervezet, a Dráva Szövetség, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország. – A Magyar Köztársaság kormányának kiemelt felelőssége és nemzetközi jogban foglalt lehetősége az erőműépítés megakadályozása – olvasható a zöldek közleményében. Mindennek előzménye, hogy Horvátország területrendezési tervében újabb drávai vízi erőművek szerepelnek, legközelebbiként a Novo Virje-i. A magyarországi zöldek már hónapok óta tiltakoznak a határfolyóra tervezett aszfaltbeton burkolatú tározómedence és a vízlépcső ellen. Amint azt megírtuk, októberben Barcson közmeghallgatáson vetették fel aggályaikat a 25 kilométer hosszú „drávai szörny” környezetkárosító hatásaival kapcsolatban, ám két hónap elteltével a „Dráva-féltő négyek” úgy látják: a magyar kormány hallgatása a vízlépcsőépítésbe való beleegyezést jelenti. Jogi lehetőségként – és egyben felelősségként – idézik fel a kormányhoz eljuttatott tiltakozó jegyzékükben azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek hazánkat, és természetesen Horvátországot is megállapodásban rögzített egyetértésre kötelezik. – Az Espoo-i Egyezmény, az 1990. évi zágrábi és az 1994. évi pécsi kétoldalú megállapodás, továbbá az 1996-os kormányrendelet is, amely határozottan rögzíti a közös természetes vizek életébe történő beavatkozás jogi kötelmeit – emlékeztetnek közleményükben.
– A Novo Virje-i vízlépcső megépítése gyakorlatilag exportálná azt a környezetvédelmi problémát, amely most Ausztria és Horvátország területén megvan – mondta lapunknak a WWF Magyarország igazgatója. Márkus Ferenc kifejtette: – Ha ez a duzzasztás megtörténne, és a csúcson járatott erőmű beindulna, az alatta lévő mederben időnként olyan kicsi víz maradna, amely komoly térségi hatást eredményezne. Súlyosan károsítaná a Duna–Dráva Nemzeti Park védett és veszélyeztetett növény- és állatvilágát, a hatalmas vízszintingadozásokhoz ugyanis az élő szervezetek nem, vagy csak nehezen tudnának alkalmazkodni. Voltaképpen csak az úgynevezett „generalista lények” maradnának meg, de az a csodálatos növény- és állatpopuláció, amely ma még ott van, súlyosan sérülne.
A WWF Magyarország igazgatója szerint a határfolyónál közösen kezelt nemzeti parkot kellene létrehozni. Ez gazdasági és környezetvédelmi szempontból is előnyös befektetés volna. Úgy gondolja, hogy a Dráva védelme nemcsak a hazai, hanem a horvátországi zöldeknek is érdekük. És biztos benne: a horvát társadalom jó része is a folyó és környezete megóvásának programja mellé áll. – Ha Horvátországnak energiagondja van, az más módon is megoldható. Bár nem lehet csak külföldi forrásokat keresni, de tudni kell: Európában energiatöbblet van. Hazánk is kereskedik, és szomszédaink is folyamatosan kereskednek a villamos energiával. Ma amúgy is új gondolkodásra, új környezetvédelmi megfontolásokra van szükség az energiapolitikában. A szél- és napenergia, valamint a biomassza hasznosításával kellene inkább foglalkoznunk – tette hozzá Márkus.
Mint emlékezetes: tavaly a magyar környezetvédőkkel együttműködő Tony Vidan, a horvát Zöld Akció nevű környezetvédő szervezet programkoordinátora arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy egyrészt a vízi erőmű építése szerinte nagyon drága befektetés, másrészt nincs szüksége Horvátországnak erre az energiára. Tony Vidan szerint az érintett falvak nem támogatják az erőmű létrehozását, és éppen ennek megakadályozására szerveződött a több civil szervezetet összefogó Dráva Liga.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter pedig lapunk azon kérdésére, hogy „van-e oka aggodalomra a zöldszervezeteknek a Novo Virje-i vízi erőmű megépítése miatt”, kaposvári látogatásán októberben úgy válaszolt: nincs, mivel a horvát féllel megállapodás történt a közös hatásvizsgálatok elkészítéséről. Hozzátette: az utóbbi hónapokban több magas szintű magyar– horvát találkozón is szóba került az új erőmű megépítésének kérdése, és napirenden van az egyeztetés a magyar–horvát határvízi bizottságban is. Persányi Miklós szerint a Drávát mindenképpen meg kell óvni a folyót veszélyeztető beavatkozástól. Kaposvár polgármestere, Szita Károly – aki végzettsége szerint környezetvédelmi szakmérnök – Persányi Miklós társaságában viszont kijelentette: ott lesz a vízlépcső elleni tiltakozásokon.
Bár az előző kormány látványos lépéseket nem tett a „Drávaszaurusz” felépítésének meggátolásáért, 2001 februárjában Turi-Kovács Béla akkori magyar környezetvédelmi miniszter mégis hivatalosan közölte horvát partnerével, hogy a létesítménynek káros környezeti hatásai lehetnek magyar területen. A magyar kormány 1999-ben hozott határozata pedig kimondja: Magyarország ellenzi a drávai vízi erőmű megépítését. Bozo Kovacsevic akkori horvát környezetvédelmi miniszter a tiltakozás hatására arról tájékoztatta magyar kollégáját, hogy a közeljövőben várhatóan nem kezdik meg az erőmű építését. Ma azonban minden jel arra mutat, hogy a horvát kormány már nem tart Magyarország ellenlépéseitől, ellenkezőleg: partnert lát a Medgyessy-kabinetben és Persányi Miklós minisztériumában.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
