Ma már egyre több áruház és vállalat honlapján nemcsak megtekinthetjük a termékkínálatot, de meg is rendelhetjük például a televíziót, a hi-fi centert vagy a házi mozit. Az elkövetkezendő években mind a kínálat bemutatását, mind a vásárlást illetően még nagyobb szerepet kap majd a világháló. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság nemrég megállapította: két-három év múlva az internet európai használóinak már több mint a fele fog a világhálón vásárolni.
Így mindinkább fontossá válik az elektronikus kereskedelemről szóló közösségi irányelv sikeres alkalmazása is. A jelentés szerint a három éve elfogadott jogszabály máris jelentős és pozitív hatást gyakorol azzal, hogy az e-kereskedelemre is kiterjesztette az egységes belső piac egyik alapelvét, a szolgáltatások nyújtásának szabadságát. A jelenlegi tagállamoknak tavaly januárig kellett átültetniük nemzeti jogrendszerükbe az irányelvet, s ezzel már csak három ország adós. A jövőre csatlakozók közül eddig öten – köztük Magyarország – teljesítették az elvárást.
Becslések szerint az uniós tagállamokban jelenleg közel 190 millióan kapcsolódnak rendszeresen a világhálóra, s az internethasználat a magánszemélyek és a vállalatok körében egyaránt rendkívül gyorsan terjed. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalomnak egyelőre csak 1–3 százaléka bonyolódik elektronikus úton, de a bővülési kilátások itt is biztatóak. Tavaly például az on-line karácsonyi vásárlások értéke 86 százalékkal volt nagyobb, mint az azt megelőző évben, a magánszemélyek elektronikus vásárlásainak összértéke a 2000. évi 10,1 milliárdról idén várhatóan 70-75 milliárd euróra duzzad. Idehaza a világhálós vásárlás terjedésének akadálya az internethasználat viszonylag alacsony szintjében, a korlátozottan fizetőképes keresletben, a fogyasztási szokásokban, valamint – leginkább ok nélkül – a bizalom hiányában keresendő. Ugyanakkor sokakban továbbra is megmarad az igény, hogy egy adott berendezést a megvétel előtt megnézzék, megtapintsák, kipróbálják.
origo.hu
Ámokfutás a szegedi Csillagbörtönben
