Fontos ügyek az Ab előtt

A közelmúltban az Alkotmánybíróság (Ab) asztalára kerülő beadványok statisztikái alapján megállapítható, hogy a jelentős ügyek szempontjából az idei év mindenképpen kiemelkedő lesz az Ab történetében.

A taláros testület elé kerülő ügyek összesítéséből kiderül, hogy az indítványküldésben jelenleg „aktívabb” Mádl Ferenc államfő mellett ellenzéki politikusok, pártok is előszeretettel fordulnak fontos kérdésekben az Ab-hoz. Utóbbiak siker esetén jól tudják kamatoztatni a politikai életben is a testület döntéseit, és az alkotmányellenesnek ítélt törvényekre, illetve törvénykezdeményezésekre utalva kritizálhatják az aktuális kormány demokráciafelfogását. Az MSZP és az SZDSZ ellenzékben mindig kihasználta ezeket az eseteket (pl. lex Répássy), most pedig a Fidesz próbálja saját céljaira felhasználni az Ab-döntéseket. Teheti ezt annál inkább, mivel a kormány a rosszul előkészített és elfogadott törvényekkel elég gyakran ad lehetőséget a bírálatára. Ebből a szempontból kiemelkedő presztízsveszteségként értékelhető például a kórháztörvény megsemmisítése.
Ugyanakkor megjósolhatatlan következményei lesznek az államfő által az Ab-hoz küldött PSZÁF-törvény és a gyűlöletbeszéd elleni jogszabály-kezdeményezés ügyében születő Ab-döntésnek. Szakemberek szerint nagy esély van annak megállapítására, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését megváltoztató és Szász Károly elnök elmozdítását is lehetővé tevő törvény ellentétes az alkotmányossági előírásokkal. Szakértők hasonlóan aggályosnak találják a gyűlöletbeszéd elleni törvénykezdeményezést is.
A költségvetés szempontjából meghatározó lesz a kismamák elmaradt jövedelempótlékával kapcsolatos indítvány elbírálása. Radovics Csilla, az állammal szemben többször is pert nyert somogyi kismamák jogi képviselője és Jászberényi József ügyvéd azért fordult az Ab-hoz, hogy az állam öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt fizesse ki az elmaradt pénzt az anyáknak. Az esetleges kedvező döntés több tíz milliárdos pluszkiadást jelent majd a költségvetésnek.
A legfőbb ügyész interpellálhatóságával kapcsolatos beadvány arra vár választ, hogy menynyire van összhangban az alkotmánnyal az, hogy konkrét, folyamatban lévő ügyekben a parlamenti képviselők kérdést intézhessenek a vádhatóság vezetőjéhez. Az Ab-döntés alaposan befolyásolhatja az interpellációkkal bombázott Polt Péter legfőbb ügyész és a parlament viszonyát. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azért fordul a taláros testülethez, mert álláspontja szerint az oktatási törvény tanári titoktartásra vonatkozó passzusa alkotmányellenes, ezért annak megsemmisítését kéri.
A régi ügyek szempontjából idén várhatóan sikerül pontot tenni a nyolc éve az Ab asztalán heverő rendőrségi törvényre is. A testület külön tárgyalja a jogszabály egyes pontjait, és nagy részben már döntött azok alkotmányosságáról.