Hírfertőzés a világhálón – kinek az érdeke?

Sosem nyilatkozott úgy, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök „lojális” lenne a rasszizmus megnyilvánulásai iránt – közölte Lazarovits Ernő, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) külügyi vezetője, hangsúlyozva, hogy őt magát is meglepték az orosz nyelvű izraeli internetes hírportálok tudósításaiban neki tulajdonított szavak, különösen, hogy nem is nyilatkozott sem a jewish.ru-nak, sem pedig a sem40.ru-nak. A jewish.ru szerkesztőségében kérdésünkre megerősítették: a közölt írás valóban nem saját anyag, azt egy másik internetes oldalról vették át.
Mint lapunk hétfői számában megírtuk: éppen szenteste tudósított a két orosz nyelvű izraeli internetes hírportál a magyarországi zsidó közösség egyre rosszabbodó közérzetéről: „Mádl Ferenc köztársasági elnök lojális a rasszizmus és az idegengyűlölet megnyilvánulásai iránt”, amely tény „aggodalommal tölti el a magyar zsidó hitközségek szövetségét” – olvasható a Magyarország legfőbb közjogi méltóságát rasszizmussal megvádoló cikkben – a hazai zsidóság hivatalos állásfoglalásaként. A tudósítás szerint mindezt Lazarovits Ernő nyilatkozta. Lazarovits annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy Mádl Ferenc nem írta alá a „gyűlölettörvényt”, hanem normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, így az nem léphetett érvénybe. A nagy vitákat kavaró törvényt, amely két vagy akár három év szabadságvesztéssel is sújtaná azokat, akik izgatnak, illetve uszítanak valamely etnikai vagy vallási csoport ellen, csekély többséggel ugyan, de a parlament megszavazta.
Kérésünkre a jewish.ru megküldte a VOANnews.com anyagát, amit saját bevallásuk szerint a köztársasági elnököt rasszista színben feltüntető cikkek alapanyagaként felhasználtak, ám abban nem szerepel a „lojális” kifejezés, sem egyetlen, a köztársasági elnököt durván dehonesztáló kitétel: a tudósításban valóban beszámolnak arról, hogy a magyar zsidó közösség aggodalmát fejezte ki az elnök döntésével kapcsolatban, és Lazarovits Ernő szavait idézve leírják: Mádl Ferenc vallásos, törvénytudó ember, aki különféle vallásos rendezvényeken vesz részt, éppen ezért meg kell változtatnia véleményét, hiszen minden vallás a gyűlölet ellen van. A Mazsihisz külügyi vezetője egyébként elmondta: a gyűlölettörvény ügyében kizárólag a BBC-nek nyilatkozott, egy itteni tudósító felkérésére, akinek csak a vezetéknevét tudja. A VOAnews.com hivatkozik is Stefan Bos, budapesti BBC-tudósító riportjára. Nyilatkozatában – mint Lazarovits elmondta – valóban hangot adott csodálkozásának és értetlenségének, hogy a törvényt nem írta alá a köztársasági elnök, alkotmányossági aggályai miatt. Mint kifejtette: számos országban – például Németországban – keményen megbüntetik a gyűlöletbeszédben vétkeseket, és ez egyáltalán nem veszélyezteti az emberi szabadságjogok érvényesülését.
A két orosz nyelvű izraeli hírportál hírei szerint viszont Mádl „megvétózta” az idegengyűlölet és rasszizmus megnyilvánulásainak büntethetőségét lehetővé tevő törvényt, amely „közvetlenül azután lett elfogadva, hogy a magyarországi zsidó és román (sic!) közösségeket tömeges atrocitások érték.” Hogy a román közösséget pontosan milyen tömeges atrocitások érték, a híradás nem részletezi.
Néhány nappal később, a ChristianNews Today.com amerikai keresztény honlap – amelynek elmondása szerint Lazarovits szintén nem nyilatkozott – bő tudósítást közölt a magyarországi zsidóság csalódottságáról, ismét Lazarovits Ernő szavait idézve. A Magyar Nemzet külföldi lapszemléjében az óév utolsó napján közölte a szöveg részleteit, amely – bár vitatható, s korántsem rózsás képet fest a magyarországi állapotokról, a zsidókat ért folyamatos atrocitásokról – ám a legfőbb közjogi méltóságot egyértelműen besározó, megbélyegző kifejezésektől tartózkodik.
Lazarovits Ernő kijelentette: bár mélységesen felháborítja, hogy olyanokat adtak a szájába, amit nem mondott, egyelőre csak fontolgatja, hogy tegyen e lépéseket, kérjen-e helyreigazítást, hiszen – mint közölte – ő már idős ember. Arra a felvetésre, hogy egy ilyen durva, és a Magyar Köztársaság elnökét megbélyegző álnyilatkozat nem tekinthető magánügynek, hiszen az egész országot rossz színben tünteti fel, továbbra is csak annyit mondott: gondolkozik a lehetséges lépéseken. A két orosz hírportált egyébként világszerte mintegy 4-5 millió orosz zsidó olvassa rendszeresen, és fogadja el hitelesnek. És mint a fentiekből is kiderült: az internetes portálok bőven merítenek is egymás anyagaiból a világhálón.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta: a magyarországi zsidóság valóban csalódott, hogy a köztársasági elnök nem írta alá a gyűlölettörvényt, ezt közleményükben ki is fejtették. Ám távol áll tőlük, hogy Mádl Ferencet „támadják”. Ez egyáltalán nem áll szándékukban. Mint mondta, a Lazarovits Ernőnek tulajdonított kijelentésekkel nem értenek egyet, de Lazarovitsnak nincs is joga az egész magyar zsidó közösség nevében szólni – ő csak a Mazsihisz egyik alkalmazottja. A magyarországi állapotokról szólva kifejtette: „antiszemiták valóban vannak, ám intézményesített antiszemitizmusról nem lehet beszélni.”
Jonah Metzger, Izrael askenázi főrabbija tegnap a Népszabadságnak a magyar zsidóság helyzetéről úgy nyilatkozott: „Budapesten a zsidó szellemi élet reneszánsza tapasztalható”, Magyarországon a zsidóság jól érzi magát. Ennek kapcsán kérdésünkre Zoltai Gusztáv kijelentette: „Izrael elég messze van Magyarországtól, nehéz onnan a hazai helyzetet megítélni.” Ám – tette hozzá – kétségtelen, hogy a rendszerváltozás óta a zsidóság egyfajta reneszánszát éli, hiszen ismét kiépült az a kulturális, szociális, oktatási infrastruktúra, amivel a még egymillió lelket számláló magyar zsidóság a vészkorszak tragédiája előtt rendelkezett.

Zsidó reneszánsz Magyarországon
Jonah Metzger, Izrael állam országos főrabbija úgy véli: az európai antiszemitizmus megnyilvánulásait Brüsszelben és Párizsban tapasztalhatjuk leginkább – nyilatkozta a Népszabadságnak. Az askenázi főrabbi ezt a hatást a Nyugat-Európában rohamosan terjedő iszlámnak és a muzulmán bevándorlóknak tulajdonítja. A nagyvárosokban emelkedő újabb mecsetek adnak otthont a legelvakultabb iráni és szaúdi prédikátoroknak, akik szélsőséges nézeteiket terjesztik. Európának számolnia kell ezzel az „új civilizációs kihívással” – közölte. Magyarországgal kapcsolatban kifejtette: Budapesten a zsidó szellemi élet reneszánsza tapasztalható. Hazánkban a zsidóság jól érzi magát. A magyarországi zsidóság neves Talmud-tudósokat adott a világnak, akiknek írásait, gondolatait nemcsak az askenázi, hanem az arab országokban élő szefárd rabbik is gyakran idézik. A főrabbi kiemelte a Chabad Lubavicsi-mozgalom Magyarországon kifejtett munkáját. Oberlander Baruh rabbi vezetésével dicséretre méltó teljesítményt nyújtottak: szabadegyetemet tartanak évente, és nemrég nyitottak vallási Talmud-iskolát, vagyis jesivát. (M. Á.)