Roppan ízléstelennek tartom, hogy egy ilyen ember képviseli Magyarországot a hágai Nemzetközi Bíróság előtt – mondta el lapunknak Székely László, az Orbán-kormány dunai kormánybiztosa Prandler Árpád kinevezéséről. Kifejtette: közismert, hogy Prandler annak a Göbölyös Gábornak volt a nemzetközi jogi tanácsadója, aki 1997-ben magyar részről a Horn Gyula és Vladimír Meciar miniszterelnökök között, a hágai eljárás megkerüléséről folyó titkos tárgyalások résztvevője volt. – Ez annyit jelent, hogy Magyarország egy olyan személyt küld Hágába, akinek korábban nyilvánvaló feladata volt, hogy negligálja a bíróság munkáját – magyarázta meg. Székely, aki mandátuma második felében a hágai képviselői posztot is ellátta, elmondta: amíg folynak a tárgyalások, a képviselő szerepe az, hogy tájékoztassa a nemzetközi testületet a megegyezési folyamat alakulásáról. – Egyszerű feljegyzésekről van szó, így nincs kizárva, hogy Prandler azokat akár szubjektív elemekkel látja el – felelte kérdésünkre. A Medgyessy-kormány Bős-politikájáról elmondta: Magyarország tárgyalási pozíciójára rendkívül rossz hatással van, hogy másfél éven át jegelték a megegyezési folyamatot. Ez a tény ugyanis óriási előnyt jelent Szlovákiának egy esetleges újabb hágai fordulóban. A volt kormánybiztos szerint az előző kormány működése alatt több, a magyar fél számára fontos megállapítást sikerült belefoglalni a közös jegyzőkönyvekbe. Szlovákia elismerte, hogy a hágai döntés nem kötelezte Magyarországot a dunakanyari vízlépcső felépítésére. Lefektették azt is, hogy a mostaninál több vizet kell átengedni az Öreg-Dunába, illetve a Magyarországnak járó bősi áram vízre váltható.
Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és közigazgatási ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára, akit Persányi Miklós miniszter hétfőn nevezett ki a bősi ügy kormánymeghatalmazottjának, a Magyar Nemzetnek Prandler Árpád kinevezéséről nem kívánt nyilatkozni. – A kormány határozata értelmében a hágai képviselői posztra a Külügyminisztérium jelölhet személyt – mutatott rá, ám azt is közölte: a hatoldalú tárcaközi bizottságba viszont nem Prandlert jelöli a külügyi tárca. Tőle megtudtuk azt is, hogy a hattagú testület alkotja majd az új magyar tárgyalódelegációt, amelynek élén ő maga áll majd. – A tervek szerint tavasszal kerül sor az újabb tárgyalási fordulóra – mondta el. A kormány szándékairól kifejtette: a legfontosabb irányelv Medgyessy Péter miniszterelnök a választási kampányban tett kijelentése. Ebben a kormányfő leszögezte, hogy nem kívánnak gátat építeni a Dunán. Céljuk pedig az, hogy még ebben a ciklusban több víz kerüljön az Öreg-Dunába. Jelezte ugyanakkor: a tárcaközi bizottságot azért találták ki, hogy a magyar álláspont stabil és megingathatatlan legyen a Duna ügyében. Ezért részleteket csak két-három hét múlva tud közölni, amikor a bizottság megkezdi a munkáját. Leszögezte: semmilyen olyan korábbi döntést nem vonnak vissza, amely „az ügy jó megoldása érdekében született”.
Lányi András, a Duna Charta aláírója és a Védegylet képviselője azután, hogy tegnap Persányi Miklóssal és Erdey Györggyel egyeztetett mások mellett a Duna kérdéséről is, a Magyar Nemzetnek elmondta: külön kell választani a külügyi és a környezetvédelmi tárca lépéseit. A találkozón a környezetvédelmi miniszter előtt Erdey ugyanis ígéretet tett rá, hogy elismert szakemberekre fognak támaszkodni, s biztosítják a folyamatosságot az előző és a mostani ciklus között. Így számítanak például Nagy Boldizsár és Bartus Gábor nemzetközi jogászok munkájára is, akik korábban nagy elismerésre tettek szert a Duna-mozgalom köreiben. – Felhívtuk ellenben Persányi Miklós figyelmét arra, hogy a kormány nem fújhat egyszerre hideget és meleget is a szájából. Prandler Árpád hágai megbízotti kinevezése tehát nem hozható összhangba a környezetvédelmi tárca Bős ügyében folytatott munkájával. Prandler 1977-ben részt vett az eredeti vízlépcsőszerződés kidolgozásában, húsz évvel később, 1997-ben pedig arról tett tanúbizonyságot, hogy nézeteit nem változtatta meg. Ekkor ugyanis Nemcsók János akkori kormánybiztos jobbkezeként hozzájárult a hágai döntés félremagyarázásához és a dunakanyari gát felépítéséről szóló szlovák–magyar keretegyezmény létrejöttéhez – fejtette ki.
Bár tegnap elértük Prandler Árpádot, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának mai főtanácsadója nem kívánt nyilatkozni.
Sírás a víz alatt