A Kaposvári Katonai Ügyészség babaház-rózsaszínűre festett épületének homlokzata elsődlegesen Csók István ezredest, az ügyészség vezetőjét bosszantja. – Nézzen körül az épületben, itt már uniós feltételek között dolgozunk, ám az építésügyi hatóság ragaszkodik ahhoz, hogy ne változtassunk a rózsaszínűre pingált homlokzaton – mondja az ezredes. Majd arra a kérdésre, hogy nőtt-e a rendszerváltás óta a katonai bűncselekmények száma, vagy csak nagyobb nyilvánosságot kapnak, az utóbbit erősíti meg.
– Korábban például nem hallhattunk taszári repülőgép-szerencsétlenségekről, ma viszont már nincs titkolnivaló. A rendőrök, a katonák vagy a büntetés-végrehajtási intézeti dolgozók, ismertebb nevükön a fegyőrök által elkövetett bűncselekményekről egyaránt tudomást szerezhet a közvélemény. A honvédségnél – elsődlegesen a létszám radikális csökkenése következtében – ma már kevesebb a bűncselekmény, és a rendőrök által elkövetett esetek száma is jelentősen csökken. A legfegyelmezettebb szervezet a büntetés-végrehajtás. A sorállományú katonáknál időnként kisebb súlyú, több esetben kábítószeres ügyek fordulnak elő. A bevonuló fiatalok kintről hozzák magukkal a bűnözési szokásokat, amelyeket a laktanyában már nem lehet nyesegetni. A hat hónapos kötelező szolgálatnak ma már nincs, nem lehet nevelő jellege. A rendőrök által elkövetett bűncselekmények számának csökkenése elsődlegesen a szemléletváltozásnak tulajdonítható. Rendőrnek lenni ma kenyérkérdés, de úgy tapasztalom, az utóbbi években a parancsnoki ellenőrzés is következetesebb lett. A legnagyobb rend a büntetés-végrehajtási intézetekben van. Mielőtt rákérdezne a közelmúltbeli zalaegerszegi börtöntűzre: Magyarországon rendkívül ritkán fordul elő ilyen eset. A zalaegerszegi előtt húsz éve a szegedi börtönben ütött ki tűz.
– A határvidéki elkövetések viszont magasan vezetik az egyenruhások bűnlajstromát. Gondolom, nem erre számított a katonai ügyészség sem, miután a határőrök immár egytől egyig hivatásosként teljesítenek szolgálatot…
– Valóban azt gondoltuk, hogy csökkennek a határőrök által elkövetett bűncselekmények. Ez utóbbi tapasztalatom azonban csak az ország délnyugati határszakaszán szolgálatot teljesítőkre vonatkozik, merthogy a Kaposvári Katonai Ügyészség vádhatóságként csak a zalai, a somogyi és a baranyai határállomásokon elkövetett katonai bűncselekmények ügyében illetékes.
– Hol tart a nyomozás a múlt év novemberében történt, és többnapos, hangos romafelzúdulást kiváltó zalaegerszegi börtöntűz ügyében?
– Mint ismeretes, a 29 éves Forgács Attila halálát okozó zárkatűz ügyében a Zala Megyei Főügyészség segítségnyújtás elmulasztásának gyanúja miatt kezdeményezett eljárást, és szolgálatban, gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségének gyanújával feljelentést tett a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, Bökönyi István vezérőrnagy is. A kihallgatások megtörténtek, és a múlt év végén a boncolási jegyzőkönyv is hozzánk került. Megtörtént az egerszegi börtön kamerája által rögzített videoanyag értékelése, és a tűzvédelmi szakértői jelentések is elkészültek. Az ügyészség mindezek ismeretében alakítja ki álláspontját arról, hogy felelőssé tehető-e valaki Forgács Attila haláláért. Egyébként nem kizárt: olyan momentumokra is fény derülhet, amelyek szükségessé teszik a nyomozás folytatását. Ám lehetséges, hogy már e hónapban lezárjuk az ügyet.
A Somogy Megyei Bíróság katonai tanácsának vezetője, Ifkovics Béla hadbíró ezredes a 2002-es és a 2003-as év összevont statisztikai adatait sorolja: – Két év alatt 175 sorkatona, 19 szerződéses, illetve hivatásos állományú katona, 93 határőr, 31 rendőr, 25 büntetés-végrehajtási intézeti őr, két nemzetbiztonsági hivatali tiszt és 63 civil vádlott, együttesen 452 személy állt a Somogy Megyei Bíróság katonai tanácsa előtt, és közülük 438-at sújtottunk büntetéssel. Szabadságvesztésre ítéltünk 175 személyt, pénzbüntetést szabtunk ki 142-re, próbára bocsátottunk 112 főt, önálló mellékbüntetésre, például gépjárművezetéstől eltiltásra ítéltünk 9 személyt, 14-et pedig felmentettünk.
– Gyakran kerül a katonai tanács elé sorkatona?
– Mivel a dél-dunántúli alakulatok száma igencsak megfogyatkozott, a korábbinál jóval kevesebb a sorkatonaper. Előfordulnak viszont kirívó esetek is. Az egyik pécsi alakulatnál egy másfél millió forintos „életkezdési vagyonnal” rendelkező, volt állami gondozott sorkatonát a társai megzsaroltak, és ezért az egyik zsarolót 5 évi, két társát pedig egy év hat hónapi, illetve egyévi szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. Úgy tapasztaljuk: a kiskatonák körében ma már kevésbé gyakoriak a súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolások.
– Arról hallani, hogy az utóbbi években javult a rendőrök, a hivatásos katonák és a büntetés-végrehajtási intézeti őrök szolgálati morálja, ugyanakkor az önök statisztikája mintha megcáfolná ezt.
– Két év alatt 63 hivatásos katonának, 30 rendőrnek és 19 bv-s őrnek volt „érkezése” a katonai tanács elé, ám, ha a bűncselekményi kategóriákat és a büntetések megoszlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy a legsúlyosabb – a katonai és a hivatali – bűncselekmények száma jelentősen csökkent, és ennek következtében a súlyos ítéletek sem gyakoriak. A múlt évben letöltendő szabadságvesztéssel öt katonát és két rendőrt sújtottunk, tizenöt katonára, kilenc rendőrre és ugyancsak kilenc fegyőrre pénzbüntetést szabtunk ki.
– Határőrök viszont gyakran „vendégeskedtek” a Somogy Megyei Bíróság katonai tanácsánál, időnként autóbusznyi vádlott érkezett a magyar–horvát határ mellől. Lehetséges, hogy egy kis plüssmacival vagy egy reklámszatyornyi déligyümölccsel, kígyóuborkával is meg lehet vesztegetni az úti okmányokat kezelő határőrt?
– Több olyan bűnügyet is említhetek, amelyet hivatásos határőrök és velük rokoni, baráti kapcsolatban álló civilek követtek el. Egy feltehetően fővárosi embercsempész banda megbízásából keveredett gyanúba és mondatott ki bűnösnek az a határőr, aki – felhasználva a szolgálat ellátását és a szolgálati információkat – hét polgári személlyel közösen kínai, bangladesi és afrikai állampolgárokat segített átjuttatni a magyar–horvát határon. A bűnbanda tagjait 3–6 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta a katonai tanács. A határőrök által elkövetett bűncselekmények közül a legalaposabb nyomozást igénylő, és a bíróságnak is legtöbb munkát adó ügy a 30 útlevélkezelőt érintő vesztegetéssorozat volt. A bíróság megállapítása szerint a letenyei határállomás teherforgalmi terminálján szolgálatot teljesítő határőrök a gyorsabb ügyintézés fejében különböző ajándéktárgyakat, többek közt labdát, szatyornyi gyümölcsöt, kígyóuborkát, de többnyire pénzt fogadtak el a külföldi kamionosoktól. Első fokon ebben az ügyben 26 nem jogerős, kettőtől négy évig tartó szabadságvesztéses ítélet született.
– Miként buktak le a korrupt határőrök?
– A Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik titokbírája engedélyezte a titkosszolgálati eszközök alkalmazását, és ennek folytán meggyőző bizonyítékai voltak a vesztegetéssorozatnak. A vesztegető gépjárművezetők kiléte ismeretlen, a bizonyítékul szolgáló videofelvételek ugyanis csak a határőrök tevékenységét rögzítették.
– A harmincvádlottas határőrügy tárgyalása zárt ajtók mögött történt, de előfordult máskor is, hogy a sajtó munkatársai nem kaptak bebocsátást. Miért „titkosítottak” ezek a perek?
– Általában nyilvánosak a tárgyalásaink, de előfordul, hogy a nyomozó hatóság, a BM Rendvédelmi Szervének Védelmi Szolgálata vagy az ügyészség titkosítja az ügyet. A bíró is dönthet zárt tárgyalás elrendeléséről, ha a tárgyalás során államtitok vagy szolgálati titok sértésével kapcsolatos kérdés merül fel. Az ítélethirdetés nyilvános, az indoklás viszont akkor történik zárt tárgyaláson, ha olyan adatokat tartalmaz, amelyek sértik az államtitokról vagy a szolgálati titokról szóló törvényt.
– Mivel az uniós csatlakozással a szigorú schengeni határőrizeti előírások vonatkoznak majd hazánkra is, az elmúlt időszakban megszaporodott határőrperek nem éppen kedvező előjelek. Lesz-e visszatartó ereje a súlyos ítéletekkel záruló határőrpereknek?
– Bizonyára ön is tudja, hogy a déli államok többségének határán át sem engedik a tehergépjárműveket anélkül, hogy az ott szolgálatot teljesítők ne kapnának kisebb-nagyobb baksist. A magyar határállomásokra, illetve határőrökre ez az „ajándékelvárási” gyakorlat általában nem jellemző. Ami pedig a mundér becsületének megtartását vagy visszaszerzését illeti, úgy gondolom: a szóba került határőrperekben hozott ítéletekből nem csak az elkövetők tanultak.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
