időjárás 2°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

A brit mosoda

Lóránt Károly
2004.02.07. 00:00

D I P L O M Á C I A <br/> <br/>E g y h é t E u r ó p á b a n

Tony Blair mondhatni megtisztult a Hutton-jelentés után. A fegyverszakértő David Kelly halálának körülményeit kivizsgáló bíró, Lord Hutton ugyanis minden, az iraki háborúban való részvétellel kapcsolatos esetleges bűne alól feloldozta. A Hutton-jelentés kiváltképp azt cáfolta, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perc alatti bevethetőségével kapcsolatban a brit miniszterelnök hazudott volna.
David Kelly azt követően lett öngyilkos, hogy kiszivárogtatták, ő adta a BBC-nek azt az információt, mely szerint az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos titkosszolgálati jelentéseket „felszexizték” (sex-up). A jelentés leglényegesebb része a szlengből immár irodalmi jelentőségűvé emelkedett „felszexizés” szó értelmezése volt. Lord Hutton szerint a kifejezésnek kétféle értelmezést is lehet adni: kiélezték a titkosszolgálati jelentések mondanivalóját; valamint olyasmit tettek a jelentésbe, ami nem igaz. A kifejezés első jelentése szerint valóban azt lehetne mondani, hogy a háborúban való részvételt igazoló jelentést „felszexizték”, de épp ezért a lord a második értelmezést választotta, és ezzel felmentette a brit kormányt a titkosszolgálati jelentés „felszexizésének” vádja alól. A jelentésből az is kiderült, hogy David Kelly haláláért senki sem felelős, csak maga a szakértő.
Lord Hutton ezzel a jelentéssel kétségtelenül nagy szolgálatokat tett a jelenlegi brit kormánynak. Tony Blair, aki néhány nappal korábban még az esetleges lemondással nézett szembe, most kijelenthette: „Maga az az állítás hazugság, hogy én hazudtam a parlamentnek, vagy szándékosan félrevezettem volna az országot.”
Lord Hutton teljesítményét – amellyel minden kétséget kizáróan bármely népi demokráciában megállta volna a helyét – azonban sokan kétkedéssel fogadták. Az ugyanis a brit sajtóban már fél évvel ezelőtt lerágott csontnak számított, hogy a háborúba lépés tényleges oka a brit kormány ama felfogása, hogy ha Amerika hadba lép, Anglia stratégiai érdeke azt támogatni. A BBC, miután elnöke, Gavyn Davies a Hutton-jelentés nyomán lemondott, be is mutatott egy filmet, amely a brit–amerikai különleges kapcsolatokról szólt.
A brit motiváció tehát világos, a kérdés inkább az, hogy Amerika a nemzetközi jogot megszegve miért döntött Irak megtámadása mellett. Most ezzel kapcsolatban az amerikaiak is felállítanak egy vizsgálóbizottságot, amely a hírszerzés fogyatékosságait igyekszik majd felderíteni. Aligha hihető azonban, hogy az amerikai hírszerzés, amely katonai műholdakról egy pingponglabdát képes lefényképezni, ekkorát tévedett volna. A tényleges okokat valószínűleg sokkal hamarabb megtudhatnánk, ha a régi rómaiak bölcsességét követve azt a kérdést próbálnánk megválaszolni, hogy: Qui prodest? – Kinek állt érdekében? Kik voltak amerikai kongresszusban és szenátusban, a kormányban és a Pentagonnál a háború legfőbb szorgalmazói, és ezek az emberek milyen politikai, gazdasági és társadalmi háttérrel rendelkeznek? A most megkezdett vizsgálatoknak azonban alighanem éppen az a céljuk, hogy e kérdésekről a figyelmet eltereljék.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.