Egyre nagyobb erőfeszítéseket követel meg a gazdaságtól az inflációs célkitűzések teljesítése. Míg az euró bevezetése három százalék alatti inflációt ír elő, addig hazánkban megfordult a pénzromlás tendenciája. Az infláció idén növekedésnek indult, amely számos, hátrányos hatással van a gazdaságra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján több gazdaságkutató cég az évi végi előrejelzésekhez képest módosította prognosztizációját, és magasabb, 6–7,5 százalékos inflációs előrejelzést adott meg. Az idei évre vonatkozó különböző elemzések mindegyike lényegesen nagyobb pénzromlást jósol, mint a Pénzügyminisztérium. A hátrányos folyamatot maga Draskovics Tibor, a tárca kijelölt vezetője is elismerte, szerinte a pénzromlás oka, hogy az áfakulcsok, valamint az energiaárak januártól érvényes emelkedése most jelenik meg a fogyasztói árakban. Elemzők szerint az infláció megindulását leglényegesebben az élelmiszerárak emelkedése határozta meg.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője elmondta, hogy az áremelkedés idei alakulása jelentősen függ attól, mennyire tudja a kormány és a jegybank megállítani a forint gyengülését. Az elemző arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy az infláció erősödése hátráltathatja csatlakozásunkat az eurózónához. Amennyiben nem tudjuk elérni az euró bevezetéséhez szükséges alacsony inflációs rátát, akkor az Európai Unió nem veszi be hazánkat az eurózónába – figyelmeztet Nyeste Orsolya. Az eurózónában tavaly átlagosan kétszázalékos volt a pénzromlás üteme. A fogyasztói árak leglassúbb, egyszázalékos emelkedését Németországban regisztrálták, de Dánia és Finnország is jóval az átlag alatt maradt. A legmagasabb rátát Görögországban jegyezték fel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
