Az idegenvezetők érdekvédelmi gondjai

Az idegenvezetésről szóló törvény kimondja: „Az idegenvezetés megbízás alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek során az ország, az egyes tájegységek vagy települések turisztikai szempontból jelentős értékeit élőszóban ismertetik a turistákkal.” A rendelet az idegenvezetést személyhez kötött szolgáltatásként határozza meg. Ugyanakkor a szolgáltatás színvonala az idegenvezetést végző személy felkészültségének függvénye, és mint olyan, nem szabványosítható. A szakma másik problémája, hogy az elmúlt tíz évben nem jött létre olyan vállalkozás, amely megszervezné a gazdátlanul maradt idegenvezetői társadalmat, és a piacon egységesen képviselné őket – nyilatkozta lapunknak Kuthy Katalin, a Matur budapesti idegenvezetői szekciójának elnöke.

Hunyor Erna
2004. 02. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idegenvezetői tevékenységet csak az a természetes személy végezhet, aki Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik, és akit az idegenvezetők nyilvántartásába bejegyeztek. A nyilvántartást, az idegenvezetői igazolvány kiállítását és kiadását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GKM EKH) látja el. Az idegenvezetői névjegyzékbe való felvétel feltétele OKJ-s szakképesítő vizsga sikeres feltétele, egy C típusú középfokú nyelvvizsga megléte és négyezer forint illeték megfizetése. Kizárólag ennek az igazolványnak a birtokában lehet idegenvezetői tevékenységet folytatni – mondta Kuthy Katalin, aki szerint a rendelet nem írja elő további adat szolgáltatását, például a gazdasági tevékenység kereteiről, formájáról, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének kötelezettségéről sem. Így a nyilvántartás egyszeri állapot felvételével nem követi a változásokat, nem ad tájékoztatást az aktuális helyzetről.
Kuthy Katalin közölte: a jogszabály kimondja azt is, hogy az idegenvezetés megbízás alapján nyújtott szolgáltatás. Az idegenvezető tevékenységéért a megbízója is felelősséggel tartozik. Az idegenvezető megbízója pedig az utazást szervező. Ezzel szemben a gyakorlatban a megbízás szóbeli felkéréssel történik, azaz eseti alku tárgya. A mai napig nem került nyilvánosságra egyetlen állásfoglalás sem, amely tartalmi, illetve formai ajánlást adna a fenti viszony szerződésbe foglalásához a jelenleg hatályos jogszabályokhoz igazodva.
Szavai szerint mindezek ellenére a rendelet módosítása mindaddig nem lesz napirenden, amíg a turizmusstratégia el nem készül – legalábbis ezt közölték a turisztikai hivatalban. Érdemben mindössze annyi történt, hogy ma már egyéni vállalkozói engedéllyel is lehet idegenvezetői tevékenységet végezni. Amit az is indokolt, hogy az utazási irodáknál országosan felszámolták az idegenvezetői státust, s így az idegenvezetők különböző formákban egyéni vállalkozókká váltak. A szakember felhívta a figyelmet arra: az egyik legnagyobb probléma, hogy az elmúlt tíz évben nem jött létre olyan vállalkozás, amely megszervezné a gazdátlanul maradt idegenvezetői társadalmat, és a piacon egységesen és hatékonyan képviselné őket.
Az elnöknő kitért arra is: az előírások szerint az utazási vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a társasutazáson részt vevő csoportokat külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt az idegenvezetőket képző cégek és – ezzel együtt – az idegenvezetői jogosítvánnyal rendelkezők száma is. A jelenlegi képzési keretek azonban nem elegendők az idegenforgalom áttekinthető szervezettségéhez és abban az idegenvezetők munkafeltételeinek biztosításához. A Matur budapesti tagozata az idegenvezetők piacvesztéséről és rendezetlen munkakörülményeiről hallva ad-hoc bizottság létrehozását kezdeményezte. A szervezet öt pontban meghatározta a legfontosabb teendőket. Ekkor világossá vált, hogy jelenleg egyetlen szervezet sem foglalkozik az idegenvezetői szakma társadalmi, illetve gazdasági helyzetének felmérésével. A jelenleg rendelkezésre álló adatok pedig nem nyújtanak áttekinthető képet a valós helyzetről. Ennek hiányában azonban hathatós eredményeket elérni nem lehet.
Kuthy Katalin aláhúzta: az idegenvezetők különböző fórumokon egyre gyakrabban reklamálják a jogosulatlan idegenvezetés megjelenését és térhódítását. Ennek viszszaszorításáért a rendőrség, az idegenforgalmi rendőrség és a fogyasztóvédelem aktívabb ellenőrzését és a bírságolást követelik. Kimondható az is, hogy a jogosulatlan idegenvezetés térhódításáért az irodák felelőssége is megállapítható. Ugyanakkor – mondta – az irodák nem folytatnak humánerőforrás-gazdálkodást az alvállalkozó idegenvezetőkkel, nem ellenőrzik vagy veszik nyilvántartásba sem megbízáskor, sem kifizetéskor az idegenvezetői igazolvány adatait. Éppen ezért ezen a területen is mielőbbi változtatás indokolt.
A szakember kiemelte: újabb probléma az is, hogy a ki- és beutaztató irodákat külön rendeletek szabályozzák, amelyek nem azonos feltételekkel és felügyelettel működnek. Ezt a helyzetet csak bonyolultabbá teszi, hogy a külföldi utazásszervezőket semmi sem kötelezi magyarországi utazásszervező partner szolgálatainak igénybevételére. Így gyakran tájékozatlanok a hazai elvárásokat illetően, és csak közvetett úton – megbízott idegenvezetőjükön vagy gyakran csak alkalmazott gépkocsivezetőiken keresztül – vonhatók felelősségre, ha nem tartják be a Magyarországon érvényben lévő rendeleteket, belerondítva a piac hazai résztvevőinek versenyébe.
Kuthy Katalin szerint egy másik lényeges kérdés, hogy elégséges-e a jogosulatlan idegenvezetést csak az idegenvezetői igazolvány hiányában megállapítani. Hiszen a legális alvállalkozói tevékenység gyakorlásához egyéb gazdasági tevékenységeket szabályozó törvényi elvárásoknak is meg kell felelni. A vállalkozói tevékenységnek komoly költségei vannak, és az idegenvezetői igazolvánnyal ugyan rendelkező, de vállalkozói jogosítványokat nem szerzett „kollégák” rontják a legálisan működő idegenvezetők piaci helyzetét az árversenyben. Tehát az idegenvezetői névjegyzékbe történő felvétel az egyéb törvényi kitételek hiányában önmagában nem jogosíthat idegenvezetésre.
A szakember sajnálatosnak tartja, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően nem jött létre számottevő, idegenvezetőket közvetítő ügynöki vállalkozás, amely előzetes minőségi válogatást, ellenőrzést, felügyeletet biztosítana az utazási irodáknak, és megrendeléseket, munkát adna az idegenvezetőknek, felvállalva a piaci megmérettetést. Meglátása szerint valamennyi törvényi szabályozás figyelembevételével definiálni kell a jogosulatlan idegenvezetés fogalmát. Sőt, szakértő jogászok segítségével szükséges egy megbízói szerződésminta elkészítése, amelyet az utazási irodák és az idegenvezetők érdekeinek figyelembevételével, törvényi keretek között, kölcsönös felelősség- és kockázatvállalással kell megfogalmazni. Végezetül – folytatta az elnöknő – fel kell kérni a regionális idegenforgalmi bizottságokat állandó szakbizottságok létrehozására, melyek a marketing-, termékfejlesztési és információs munkájuk mellett ismertetőket, szakanyagokat is készítenek az idegenvezetők korszerű felkészítése érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.