Idegenvezetői tevékenységet csak az a természetes személy végezhet, aki Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik, és akit az idegenvezetők nyilvántartásába bejegyeztek. A nyilvántartást, az idegenvezetői igazolvány kiállítását és kiadását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GKM EKH) látja el. Az idegenvezetői névjegyzékbe való felvétel feltétele OKJ-s szakképesítő vizsga sikeres feltétele, egy C típusú középfokú nyelvvizsga megléte és négyezer forint illeték megfizetése. Kizárólag ennek az igazolványnak a birtokában lehet idegenvezetői tevékenységet folytatni – mondta Kuthy Katalin, aki szerint a rendelet nem írja elő további adat szolgáltatását, például a gazdasági tevékenység kereteiről, formájáról, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének kötelezettségéről sem. Így a nyilvántartás egyszeri állapot felvételével nem követi a változásokat, nem ad tájékoztatást az aktuális helyzetről.
Kuthy Katalin közölte: a jogszabály kimondja azt is, hogy az idegenvezetés megbízás alapján nyújtott szolgáltatás. Az idegenvezető tevékenységéért a megbízója is felelősséggel tartozik. Az idegenvezető megbízója pedig az utazást szervező. Ezzel szemben a gyakorlatban a megbízás szóbeli felkéréssel történik, azaz eseti alku tárgya. A mai napig nem került nyilvánosságra egyetlen állásfoglalás sem, amely tartalmi, illetve formai ajánlást adna a fenti viszony szerződésbe foglalásához a jelenleg hatályos jogszabályokhoz igazodva.
Szavai szerint mindezek ellenére a rendelet módosítása mindaddig nem lesz napirenden, amíg a turizmusstratégia el nem készül – legalábbis ezt közölték a turisztikai hivatalban. Érdemben mindössze annyi történt, hogy ma már egyéni vállalkozói engedéllyel is lehet idegenvezetői tevékenységet végezni. Amit az is indokolt, hogy az utazási irodáknál országosan felszámolták az idegenvezetői státust, s így az idegenvezetők különböző formákban egyéni vállalkozókká váltak. A szakember felhívta a figyelmet arra: az egyik legnagyobb probléma, hogy az elmúlt tíz évben nem jött létre olyan vállalkozás, amely megszervezné a gazdátlanul maradt idegenvezetői társadalmat, és a piacon egységesen és hatékonyan képviselné őket.
Az elnöknő kitért arra is: az előírások szerint az utazási vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a társasutazáson részt vevő csoportokat külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt az idegenvezetőket képző cégek és – ezzel együtt – az idegenvezetői jogosítvánnyal rendelkezők száma is. A jelenlegi képzési keretek azonban nem elegendők az idegenforgalom áttekinthető szervezettségéhez és abban az idegenvezetők munkafeltételeinek biztosításához. A Matur budapesti tagozata az idegenvezetők piacvesztéséről és rendezetlen munkakörülményeiről hallva ad-hoc bizottság létrehozását kezdeményezte. A szervezet öt pontban meghatározta a legfontosabb teendőket. Ekkor világossá vált, hogy jelenleg egyetlen szervezet sem foglalkozik az idegenvezetői szakma társadalmi, illetve gazdasági helyzetének felmérésével. A jelenleg rendelkezésre álló adatok pedig nem nyújtanak áttekinthető képet a valós helyzetről. Ennek hiányában azonban hathatós eredményeket elérni nem lehet.
Kuthy Katalin aláhúzta: az idegenvezetők különböző fórumokon egyre gyakrabban reklamálják a jogosulatlan idegenvezetés megjelenését és térhódítását. Ennek viszszaszorításáért a rendőrség, az idegenforgalmi rendőrség és a fogyasztóvédelem aktívabb ellenőrzését és a bírságolást követelik. Kimondható az is, hogy a jogosulatlan idegenvezetés térhódításáért az irodák felelőssége is megállapítható. Ugyanakkor – mondta – az irodák nem folytatnak humánerőforrás-gazdálkodást az alvállalkozó idegenvezetőkkel, nem ellenőrzik vagy veszik nyilvántartásba sem megbízáskor, sem kifizetéskor az idegenvezetői igazolvány adatait. Éppen ezért ezen a területen is mielőbbi változtatás indokolt.
A szakember kiemelte: újabb probléma az is, hogy a ki- és beutaztató irodákat külön rendeletek szabályozzák, amelyek nem azonos feltételekkel és felügyelettel működnek. Ezt a helyzetet csak bonyolultabbá teszi, hogy a külföldi utazásszervezőket semmi sem kötelezi magyarországi utazásszervező partner szolgálatainak igénybevételére. Így gyakran tájékozatlanok a hazai elvárásokat illetően, és csak közvetett úton – megbízott idegenvezetőjükön vagy gyakran csak alkalmazott gépkocsivezetőiken keresztül – vonhatók felelősségre, ha nem tartják be a Magyarországon érvényben lévő rendeleteket, belerondítva a piac hazai résztvevőinek versenyébe.
Kuthy Katalin szerint egy másik lényeges kérdés, hogy elégséges-e a jogosulatlan idegenvezetést csak az idegenvezetői igazolvány hiányában megállapítani. Hiszen a legális alvállalkozói tevékenység gyakorlásához egyéb gazdasági tevékenységeket szabályozó törvényi elvárásoknak is meg kell felelni. A vállalkozói tevékenységnek komoly költségei vannak, és az idegenvezetői igazolvánnyal ugyan rendelkező, de vállalkozói jogosítványokat nem szerzett „kollégák” rontják a legálisan működő idegenvezetők piaci helyzetét az árversenyben. Tehát az idegenvezetői névjegyzékbe történő felvétel az egyéb törvényi kitételek hiányában önmagában nem jogosíthat idegenvezetésre.
A szakember sajnálatosnak tartja, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően nem jött létre számottevő, idegenvezetőket közvetítő ügynöki vállalkozás, amely előzetes minőségi válogatást, ellenőrzést, felügyeletet biztosítana az utazási irodáknak, és megrendeléseket, munkát adna az idegenvezetőknek, felvállalva a piaci megmérettetést. Meglátása szerint valamennyi törvényi szabályozás figyelembevételével definiálni kell a jogosulatlan idegenvezetés fogalmát. Sőt, szakértő jogászok segítségével szükséges egy megbízói szerződésminta elkészítése, amelyet az utazási irodák és az idegenvezetők érdekeinek figyelembevételével, törvényi keretek között, kölcsönös felelősség- és kockázatvállalással kell megfogalmazni. Végezetül – folytatta az elnöknő – fel kell kérni a regionális idegenforgalmi bizottságokat állandó szakbizottságok létrehozására, melyek a marketing-, termékfejlesztési és információs munkájuk mellett ismertetőket, szakanyagokat is készítenek az idegenvezetők korszerű felkészítése érdekében.

Orbán Viktor elárulta, mi kell a békés együttéléshez – videó