Elárverezték a dunai flottilla leépítése után eladásra ítélt hadihajókat nemrég Budapesten. A liciten elkelt 34 An–2-es aknanaszád, öt alumínium rohamcsónak, egy parancsnoki motorcsónak és egy lakóhajó is. A járművekért összesen 66,8 millió forintot zsebelhetett be a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagyonkezelője, miközben a vásárlók darabonként 3-5 millió forintot kaphatnak a hajók alumínium- és acélanyagáért. A járműveket megszerző vállalkozók egy része be is vallotta, hogy az árut feldarabolja, és úgy értékesíti, mert a naszádokból darabonként 5-6 tonna alumínium és acél nyerhető.
Szimon Miklós egykori tengerészkapitány szerint a naszádok nélkül nem lehet majd teljesíteni fontos hajózási feladatokat. A néhány járművel nem lehet például megoldani a veszélyes anyagokkal megrakott hajók őrzését, illetve kísérését és a határvédelmi feladatokat.
Gulyás Jenő, a Hadihajós Klub egyik szervezője szerint az is megfontolandó, hogy folyóvizeinkben több ezer robbanótest és sok roncs található, amelyeket lehetetlen lesz eltávolítani a naszádok nélkül, pedig az Európai Unióban követelmény a hajózás feltételeinek javítása. A szakértők úgy vélik, hogy egy magyar hajóscsapat kitűnően felajánlható lenne a NATO-nak is, mert a szövetség nincs felkészülve a sekély vízi aknamentesítésre.
Matyuc Péter, a HM kommunikációs igazgatója szerint a flottilla leépítésére gazdasági okokból volt szükség, hiszen a jelenleg megtartott néhány hajóval megoldhatók a honvédség hajózással kapcsolatos feladatai. A szóvivő úgy vélte, a magyar folyók jelenleg is hajózhatók, és nem kell tartani aknaveszélytől, mert a mentesítést a honvéd tűzszerész és hadihajós ezred képes megoldani.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban