A Draskovics-csomag közepette tartanak az intézmények a politikai befolyás megerősödésétől, autonómiájuk csökkenésétől és privatizálhatóságuktól – áll a lapunkhoz eljuttatott intézményi véleményekben. Az Oktatási Minisztérium vitaanyag formájában immár sokadik változatát módosítja a tavaly év végén közzétett, a felsőoktatás átalakítását, modernizációját célzó tervezetének. A reformkoncepció négy területen – akadémiai, intézményi (állami) irányítási és finanszírozási – tervez átalakításokat. Az akadémiai reformban a jelenlegi duális képzés (egyetem, főiskola) helyett a nagyobb tömegigényeket kielégítő úgynevezett lineáris – több ciklusból álló és egymásra szervesen építkező – oktatásra átállást szorgalmazza. Az intézményi reformban egy új vezető testületet kívánnak felállítani igazgatótanács (it) néven. A tanács felét a kormányzat delegálná. E reform másik eleme, hogy az intézmények, kilépve az állam fenntartói köréből, akár közhasznú társaságként (kht.) is működhetnek, átvéve ezzel a fenntartói jogokat – fogalmaz a már módosított reformterv. A finanszírozásban szét kívánják választani a képzési és fenntartási normatívákat, valamint meghatározzák a hallgató számára államilag támogatott félévek, kreditek (felvehető tantárgyak) oktatási ciklusokhoz viszonyított számát.
A Magyar Rektori Konferencia véleménye szerint egy ilyen törvény megalkotásához alaposabb helyzetelemzésre lenne szükség, mint amit a sokadik változatú vitaanyagban tapasztaltak. Továbbá elengedhetetlennek tartják törvényi garanciák megalkotását arra, hogy a tervezett, az intézmények vezetésére felállítandó it-k politikai befolyásolását kizárják, és a felsőoktatási dolgozók közalkalmazotti státusát fenntartsák. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai kifejezték, hogy elhamarkodottnak és kimunkálatlannak tartják a reformtervet. Mint megfogalmazták: a „tervezett átalakítás veszélyezteti a jelenlegi képzés minőségét, nem tekinthető a hazai felsőoktatási rendszer szerves fejlődésének, továbbá idegen a hazai oktatási hagyományoktól”. A Szent István Egyetem vezetői és oktatói hangot adtak abbéli felháborodásuknak, hogy a tervezetben található indoklások között a felsőoktatásban dolgozó több száz vezetőre nézve sértő és valótlan megfogalmazások találhatók.
Zavaró az a tény, hogy a bolognai folyamattal együtt teljes szervezeti és irányítási reform is napirenden van. Ez áttekinthetetlen, a hatások felbecsülhetetlenek, a többirányú bizonytalanság jelentős jövőbeli károkat okoz – fogalmaz a Miskolci Egyetem oktatói és dolgozói által kialakított vélemények összesítése. A Pécsi Tudományegyetemen úgy vélik, hogy a bolognai folyamat nem indokol olyan természetű szervezeti reformot, amely a közalkalmazotti státusokat, az egyetem működéséhez szükséges tulajdonviszonyokat, valamint az egyetemi döntéshozatali autonómiát radikális módon megváltoztatja. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Professzori Testülete, sokban egyetértve a fent említett intézményekkel, többek közt elfogadhatatlannak tartja, hogy „eladónak” nevezi a tervezet az oktatókat és „vevőnek” a hallgatókat. Megjegyzi, hogy éppen az oktatási tárca kényszeríti rá a fiatalokat a korai specializációra, amikor a felvételi nélküli felvételit vezeti be a kétszintű érettségi létrehozásával. Feleslegesnek tart a véleményezés minden olyan változtatást a magyar felsőoktatásban, amit az EU hivatalos dokumentumai nem kívánnak meg. Ilyen az intézményi rendszer átalakítása is. Az intézményi autonómia korlátozásával kapcsolatban a felülről kinevezett vezetéssel szemben megfogalmazzák: „A demokratikus berendezkedésű országokban az alulról választás a bevett gyakorlat.” Állásfoglalásuk kimondja, hogy „azt az oktatási minisztert, aki ilyen koncepcionális elképzelést elfogad, alkalmatlannak tartjuk a tárca vezetésére”.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke összefoglalva szervezete álláspontját leszögezte, hogy a vitaanyag nem jutott el a kidolgozottság azon szintjére, hogy az kormány-előterjesztés lehessen, mivel nem mutat rá a hiányzó források előteremtésére. Megfogalmazták, hogy az intézményi reform inkább hasonlít vállalati struktúrára, mint autonóm oktatási intézmények önigazgatására. Kiállnak ezért amellett, hogy továbbra is az akadémiai szféra adja az egyetemi vezetőket, valamint hogy ne próbálják csökkenteni a hallgatók kollektív jogait, és ne akarják lecserélni a közalkalmazotti státusokat.
Mang Béla felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár lapunknak elmondta: a vitaanyagot már elkészülte után közreadták az egyetemek vezetésének, és véleményük tükrében folyamatosan módosításokat hajtanak végre. – Fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk az egyeztetést – fogalmazott Mang Béla.
Nem propagálta a minisztérium, hogy az intézmények többsége nem ért egyet a tervezet főbb tételeivel, ez csak a lapunk birtokába került intézményi véleményekből derült ki.
Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke, volt oktatási miniszter szerint megdöbbentő az elutasítottság mértéke a felsőoktatási intézmények körében. Mint kifejezte: „Ilyen alacsony színvonalú módosító javaslatot még nem láttam, és nem találkoztam ilyen egyértelmű és nyílt elutasítást kapó előterjesztéssel.” Van olyan egyetem, amely úgy fogalmaz, hogy mozgalmat kellene szervezni az előterjesztésben foglaltak megakadályozására. Az egyetemek rosszallásának fő oka, hogy a magyar felsőoktatásban a bolognai folyamatból következő szükséges változtatásokat össze akarják kötni a magyar felsőoktatás irányítási rendszerének és tulajdonosi rendjének átalakításával. A nagy szellemi értéket és a nagy ingatlanvagyont jelentő állami felsőoktatási intézményeket a spontán privatizáció mintájára lényegében el lehetne adni. Az intézmények tulajdonosi jogát egy állami felsőoktatási vagyonkezelő igazgatóság létrehozásán keresztül fenntartó kht.-k kezébe lehet adni, amelyek ugyanúgy gazdálkodnának, mint az ÁPV Rt. a rá bízott vagyonnal. A magyar felsőoktatás ezt egyértelműen ellenzi.
– Úgy érzékelem, és mint volt oktatási miniszter kicsit elfogult vagyok: az átalakítási botrány vetekszik a brókerbotrányokkal.
Történik mindez akkor, amikor a Medgyessy-kormány 2003 decemberében elfogadott a parlamentben egy álköltségvetést, amelyről már januárban kiderült, hogy több mint 300 milliárd forint hiányzik belőle. Ennek felét vonja most el a Draskovics-csomag, amelynek legnagyobb vesztese a magyar tudomány, oktatás és kultúra. Tragikus kép bontakozik ki: a mindössze hétmilliárd forintos költségvetési támogatású Országos Tudományos Kutatási Alapprogramtól (OTKA) 1,9 milliárd forintot terveznek elvonni. Az OTKA a magyarországi alapkutatások – köztük az egyetemeken folyó kutatások – egyetlen jelentős pályázati forrása, amely zömében többéves kutatási programokat támogat, s ezért több évre előre is kötelezettséget kell vállalnia. 2004-re 5,1 milliárd forintos kötelezettségvállalással rendelkezik, miközben az elvonások után mindöszsze 4,5 milliárdot kapna.
– Miért beszélnek ilyen intézkedések mellett tudásalapú társadalomról és a felsőoktatási kutatások finanszírozási reformjáról? – teszi fel a kérdést Pálinkás József. A Draskovics-csomag az Oktatási Minisztérium költségvetését 11,3 milliárddal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumáét 10 milliárddal kurtítja meg. Ez a fentiekkel és a Magyar Tudományos Akadémiától elvont összeggel együtt meghaladja a Draskovics-csomag 20 százalékát, s még nem tudni, mennyit vesznek el a nemrég diadalmasan létrehozott Innovációs Alap költségvetési támogatásából. Vajon hány embert kell majd emiatt elbocsátani, nyugdíjba kényszeríteni, s hány ifjú tudóst, tanárt kell szélnek ereszteni? Vagy ezzel készítik elő az oktatási és kulturális intézmények privatizációját és a tandíj bevezetését? – foglalta össze a tervezetről alkotott véleményét a politikus.
A bolognai folyamat
Célja 2010-ig egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozása. Az 1999 júniusában az európai oktatási miniszterek által aláírt bolognai nyilatkozat a következő konkrét célokat tűzte ki:
1. könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere az európai felsőoktatásban;
2. kétszintű képzés (undergraduate, graduate);
3. egységes kreditrendszer;
4. mobilitás támogatása;
5. az európai együttműködés ösztönzése a minőségbiztosítás terén;
6. a felsőoktatásban az európai dimenziók támogatása.
2001 májusában Prágában ismét találkoztak a bolognai nyilatkozatot aláíró miniszterek, akik három további célt tűztek ki az egységes európai felsőoktatás létrehozásával kapcsolatban:
1. egész életen át tartó tanulás;
2. a hallgatók és a felsőoktatási intézmények bevonása az európai felsőoktatási térség kialakítási folyamatába;
3. az európai oktatási térség vonzerejének és versenyképességének növelése.
