Noha az alapvető jogi szabályozás már létezik, egyre gyakorlatiasabb kérdés, hogy miként vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást Magyarországon a külföldiek. Az EU-ban ugyanis körülbelül kétmillió beteg kényszerült különböző várólistákra – mondta Rácz Jenő, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: a Magyar Kórházszövetség felmérte a több mint 150 hazai fekvőbeteg-ellátó intézmény szabad kapacitását.
Ajkay Zoltán, a szövetség elnöke elmondta: 15 kórház jelzett jelentős szabad kapacitást. A legtöbb hely a rehabilitációs és szanatóriumi ellátásban kínálkozik, de volt jelentkező a gyermekszívsebészet, az epe-, a csípőprotézis- és a látáskorrekciós műtétekre is. Nem korlátozzák majd központilag, hogy a kórházak évente hány külföldi beteget vállalhatnak, csak annyit mond ki a jogszabály, hogy az ő ellátásuk a magyarokét nem hátráltathatja – mondta.
Ezt az egészségügyi intézmény fenntartója ellenőrizheti is. Egy EU-rendelet kimondja ugyan, hogy az uniós polgárok minden tagállamban ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe az ellátást, mint az adott ország lakosai, ez mégsem jelenti azt, hogy bárki szabadon elutazhat egy másik tagállamba kezeltetni magát a saját biztosítója kontójára, csak azért, mert úgy látja: ott jobb az ellátás, vagy mert hazájában sokat kell várakozni. Egy másik ország polgárának ellátásához ugyanis speciális engedélyezési eljárásra van szükség (kivételt jelentenek ez alól a sürgősségi esetek). Ha ilyen engedéllyel rendelkező betegről van szó, akkor a külföldi biztosító ugyanazt az összeget fizeti a magyar kórháznak, mint amit a magyar társadalombiztosító fizetne egy ugyanolyan magyar beteg után.
Több pénzt remélhet viszont a kórház, ha külön szerződést köt a külföldi biztosítóval a betegek ellátására. Ekkor a külföldi beteg is mentesül az engedélyezési procedúra alól.
origo.hu
Magyar Péter mellébeszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, ki a Soros-ügynök
