A kormányfő által említett intézkedések – kórházak felújítása és építése, valamit az egészségbiztosítási rendszer átalakítása – a szakemberek szerint ilyen rövid idő alatt jelentősen nem járulnak hozzá az életkilátások javulásához. Ha 2010-re sikerülne is elérni a kitűzött célt, a magyarok akkor is rövidebb életre számíthatnának, mint jelenleg az EU polgárai.
*
Az a célunk, hogy 2010-re a magyar emberek várható „élettartalma” három évvel hosszabbodjon meg – fogalmazott Medgyessy Péter országértékelő beszédében. – Ez reális cél. És nem lehet semmi ennél fontosabb. Hozzátette: ezért építünk, modernizálunk kórházakat. Változtatunk az egészségfinanszírozás rendszerén is, mert ez is szükséges a működőképességhez – mondta.
Gárdos Éva, a KSH főosztályvezetője szerint nagyon nehéz hét év alatt ilyen jelentős javulást elérni, de semmi sem kizárt. A bizonytalanság oka többek között, hogy a halálozások jelentős része olyan betegség miatt következik be, ami hosszú évekkel vagy akár évtizedekkel korábban alakult ki, így már nehéz befolyásolni. Ugyanakkor fejlődik majd az orvostudomány, valamint egyre nagyobb propagandát kap a helyes táplálkozás és mozgás – fogalmazott. Kérdés az is, sikerül-e visszaszorítani a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. A cél eléréséhez tudatosítani kell továbbá az emberekben, hogy járjanak szűrővizsgálatokra a betegség korai felismerésének érdekében. A kórházak felújításától és építésétől, valamint az egészségbiztosítási rendszer átalakításától ilyen rövid idő alatt nemigen várható jelentős javulás – vélekedett Gárdos.
Szekeres Imre (MSZP), a népesedéspolitikai kormánybizottság vezetője szerint viszont az egészségügyi ellátórendszer fontos szerepet játszik az élettartam emelkedésében, a javulást elsősorban mégis a népegészségügyi programtól reméli.
Egyetért ezzel Jakab Ferencné, az egészségügyi minisztérium címzetes államtitkára is. Mint mondta: az országos emlő- és méhnyakrákszűrés után hamarosan elindul a vastagbélrák szűrése is. Emellett az egészséges életmód népszerűsítésének számos elemét tartalmazza a Johan Béla nevét viselő program.
Magyarországon 1993-ra a születéskor várható élettartam az 1960-as évek első felének szintjére esett vissza. Ez a mutató 1993 és 2002 között viszont 69 évről 72,3-ra emelkedett. A javulás elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült áttörést elérni a keringési rendszer betegségeiből adódó halálozások leküzdésében. Ez idő alatt a férfinépesség várható élettartama 3,6 évvel nőtt, míg a nőké 2,8-del. Az egész XX. században viszont az volt a jellemző, hogy a nők életesélye sokkal jobban emelkedett, mint a férfiaké. A jövőben azonban ez várhatóan fordítva érvényesül, ami részben azzal magyarázható, hogy az erősebbik nem élettartama jelenleg nagyon alacsony, és itt könnyebb lesz kedvező irányba elmozdulni. A nők élettartamának meghosszabbodását pedig nehezíti, hogy társadalmi szerepük, munkakörülményeik, életmódjuk egyre hasonlóbbá válik a férfiakéhoz, aminek az a velejárója, hogy körükben az egészségkárosító kockázati tényezők, például a dohányzás gyakorisága emelkedik.
Várható átlagos élettartam Magyarországon és az Eu-ban
Magyarország Európai Unió
év nők férfiak nők férfiak
1970 72,1 66,3 74,7 68,4
1980 72,7 65,5 77,2 70,5
1990 73,7 65,1 79,4 72,8
2000 75,6 67,1 81,4 75,3
2002 76,6 68,3 – –
Forrás: KSH
