Nem áll tőlem messze az az elképzelés, hogy egy törvénnyel plafont szabjunk a kifizethető kártérítéseknek – mondta Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Támogatná a javaslatot Ajkai Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Mint mondta: ma már nem ritkaság a több tíz milliós kártérítési összeg, ami évekre tönkretehet egy kórházat. Az intézkedéssel szerinte a betegek sem járnának rosszul, hiszen a kisebb összeget az elmarasztalt intézmény hamarabb ki tudná fizetni. Ajkai Zoltán szerint 5–10 millió forint között kellene meghatározni a limitet.
Szintén kiállna egy ilyen intézkedés mellett Harmat György. A Madarász utcai gyermekkórház főigazgatója úgy vélte: elszabadultak a kártérítési igények, sokszor nagyobb összeget kell kifizetni, mint amennyit ugyanazért a műhibáért Nyugat-Európában megítélnek.
*
Tudomásul kell venni, hogy az egészségügynek korlátozottak az erőforrásai – hangsúlyozta. A biztosítók általában csak ötmillió forintig vállalják a kártérítés kifizetését, a többit az intézménynek vagy a tulajdonosnak kell állnia. A Madarász utcai kórházat a közelmúltban több tízmillió forint megfizetésére kötelezték egy perben, amelynek egy részét a tulajdonos önkormányzat állta, a többire pedig kölcsönt kellett felvenni. Pákozdi János, a veszprémi kórház főigazgatója is jónak tartaná az ötletet, mint mondta: a jelenlegi szűkös finanszírozás mellett ugyanis nem tudják vállalni a kártérítésekkel kapcsolatos kötelezettségeket.
Másként vélekedik Ábrahám László műhibaperes ügyvéd, aki alkotmányellenesnek tartana egy ilyen intézkedést. Elmondta: a nem vagyoni kártérítés funkciója a hátrány kompenzálása, a tönkretett életminőség pótlása másnemű előnnyel. Ez a funkció megszűnne, ha a kifizethető összeget limitálnák. Világviszonylatban is emelkednek a megítélt kártérítések – ismerte el –, ám ezzel a betegek védelme erősödik. Szerinte a hazánkban megítélt összegek jócskán elmaradnak a nyugat-európai átlagtól.
Abban minden nyilatkozó egyetért, hogy elsődleges cél a kórházak felelősségbiztosításának rendezése lenne. A Kórházszövetség adatai szerint ugyanis legalább húsz intézménynek nincs biztosítása. Rácz Jenő, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára állítja: a beteget emiatt nem éri kár, a megítélt összeget ugyanis az intézménynek vagy a fenntartónak ki kell fizetnie.
Az elmúlt években sok biztosító kivonult a piacról, a fennmaradóknak pedig számos kórház már nem tudta megfizetni a megemelt biztosítási díjat. Az egészségügyi minisztérium elképzelései szerint az intézmények kockázatközösséget hoznának létre, s így kötnének szerződést valamely biztosítóval. A tárca százmillió forinttal egy alapot is létrehozna, amellyel a kifizetésekhez járulna hozzá. Egyelőre azonban egyetlen biztosítóval sem sikerült megegyezni.
origo.hu
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók
