Bántja az EU-t az észak-erdélyi autópálya? – ezzel a főcímmel jelent meg a minap az erdélyi Krónika című napilap. Az egyben markáns véleményt is megfogalmazó cím alatt az újság részletes beszámolót ad a Financial Times írásáról. A brit üzleti napilap tényként közli: az Európai Bizottság vizsgálja azt a 2,5 milliárd dolláros autópálya-építési megbízást, amelyet a román kormány adott közbeszerzési eljárás nélkül a jó politikai kapcsolatokkal bíró amerikai Bechtel vállalatcsoportnak. A brit üzleti napilap szerint személyesen Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa vizsgálja a négyszázötven kilométeres, Romániát Közép-Európával összekötő útszakaszra szóló szerződést, miután Bukarestben dolgozó EU-diplomaták felpanaszolták, hogy a szerződés odaítélésének folyamata nem volt átlátható. Az egész ügy bűzlik – jelentette ki a lapnak egy magas rangú uniós illetékes. A távirati iroda által idézett Financial Times szerint az EU-diplomatákat az is bosszantja, hogy a Bechtel-féle sztráda építése megelőzheti a Románia és az unió által közösen tervezett, az EU által támogatott Bukarest–Budapest autópályáét. Mint ismeretes, az útvonal nem érintené a többségében magyarlakta vidékeket, Dél-Erdélyen haladna keresztül. Uniós tisztviselők szerint ez utóbbi most vagy késni fog, vagy az egyébként is pénzszűkétől szorongatott román kormány egyszerre két, nyugatra tartó autópályára fogja elszórni a pénzt – áll a londoni lap cikkében.
Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy miért éppen az amerikai Bechtel vállalatcsoport közbeszerzési eljárás nélküli megbízásával van gondja az Európai Uniónak. Brüsszel számára aligha jelenthet újdonságot a bukaresti privatizációs folyamatot, az üzleti világot körüllengő bizonytalanság, átláthatatlanság és korrupció. Ebben a nem éppen európai környezetben jutott megbízáshoz számtalan uniós nagyvállalat a közelmúltban. Akkor nem bűzlöttek az ügyek. „Az Európai Unió érvrendszere zömében politikai: európai csatlakozása fejében Romániától Brüsszel azt várja el, hogy ne amerikai cégeket juttasson helyzetelőnybe közbeszerzési pályázatokon. Ezért ragaszkodik mereven ahhoz, hogy az EU-s hivatalokban elképzelt dél-erdélyi autópálya szerepeljen prioritásként a román kormány terveiben, és ezért vél felfedezni az Európai Bizottság törvénytelenségeket egy olyan szerződésben, amelyhez jogilag Brüszszelnek semmi köze nincs. A kivizsgálás bejelentését pedig a legkézenfekvőbb akkorra időzíteni, amikor a Románia EU-csatlakozása elleni össztűzben fel sem tűnik, hogy az Európai Bizottság illetékességéhez ebben a kérdésben komoly kétségek férnek” – írja vezércikkében a kolozsvári Krónika.
Az utóbbi napokban érezhető offenzíva indult Brüsszelből a román uniós csatlakozás ellen. Ez a hirtelen jött szigor cseppet sem lenne meglepő, ha olyan kérdéskörökre fókuszálna, amelyeket Bukarest hosszú évek óta nem tud vagy nem akar megoldani. Ilyen a korrupció, az önkormányzatiság elvének semmibevétele, az üzleti életre nehezedő erőteljes kormányzati befolyás, antidemokratikus intézkedések sora, s nem utolsósorban a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése. Ez utóbbi eset különösen aktuális, miután valóságos hajtóvadászat indult olyan magyar közéleti személyiségek ellen, akik az európai normákat messzemenően tiszteletben tartva tűzték zászlajukra a székelyföldi autonómia ügyét. A brüsszeli dorgálás érinti ugyan a korrupciót, de a többi égető kérdést meg sem említi. Leporol ugyanakkor egy régi ügyet. Az uniós nyomásra született 2001-es átmeneti tilalom ellenére olasz családok százöt román gyermeket fogadhattak örökbe az elmúlt időszakban. Az Európai Bizottság intése értelmében felfüggeszthetik Bukarest csatlakozási tárgyalásait, ha Romániából továbbra is gyermekeket küldenek külföldi örökbefogadásra. Brüsszel ez utóbbi kérdést tartja a legégetőbb problémának Romániával kapcsolatban. És persze az amerikai Bechtel megbízását.
Közismert, hogy Románia azonnal és feltételek nélkül az Egyesült Államok mellé állt az Irak elleni támadás idején, később katonákkal segítette az akciót. Adrian Nastase néhány héttel ezelőtt a Chicago Sun Times című nagy példányszámú napilapban megjelent írásában nyílt hűségnyilatkozatot tett Washington mellett. „Az amerikai kormány arról értesített minket, új katonai támaszpontoknak keresne helyet, esetleg a németországi amerikai csapatokat is átköltöztetnék. Románia lenne az ideális hely számukra. (…) NATO-tagként 2004-ben lelkesen készülünk az Egyesült Államokkal együtt első vonalbeli országnak lenni, a többi kelet-európai új tagállammal egyetemben, amelyekkel nemrég szabadultunk a kommunizmustól. (…) Komoly Amerika-barát erőt kívánunk létrehozni az új Európában” – áll többek között a román miniszterelnök cikkében. Brüszszel mostani bírálatözöne Romániának egyfajta válasz Nastase Washingtonnal kötött érdekházasságára. Természetesen nem jelentene különösebb gondot az EU számára, hogy egyértelműen kijelentse: halasztja a román csatlakozást. Gazdasági és politikai indíttatásból azonban ez nem érdeke. Így marad a dorgálás és a gáncsoskodás. Az örökbefogadás ügyével riogatják Bukarestet akkor, amikor keleti szomszédunknál nagyítóval sem találni olyan kérdéskört, amely megfelel a brüsszeli elvárásoknak. Az árva gyerekek – egyébként egyáltalán nem mellékes – jogait feszegetik Brüsszelben, miközben Románia legfelső védelmi tanácsa alkotmányellenesnek minősíti a magyarok autonómiaigényét, a hatalom hallani sem akar önálló állami magyar egyetemről, s továbbra is akadályokat gördít az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása elé.
Az unió Bukarestet érintő számlarendezése most közvetetten ugyan, de elérte az erdélyi magyar közösséget is. Az észak-erdélyi autópályáról még 2001-ben, Marosvásárhelyen kötött elvi megállapodást Orbán Viktor és Adrian Nastase. A tervet aztán annak rendje és módja szerint jegelte Bukarest, míg fel nem tűnt a színen az amerikai cég. S miután Románia is a húsosfazék közelébe került az iraki újjáépítésnél, nem lett volna túl politikus lépés a Bechtel viszszautasítása. Legyen észak-erdélyi autópálya – döntött azon nyomban a szemfüles Nastase, és az amerikai barátok megbízást kaptak. Ennél a pontnál esett egybe Budapest, a bukaresti kormány, Washington és az erdélyi magyarok érdeke. Mint azt az elmúlt hosszú évtizedek tapasztalata igazolja, Bukarest két esetben jár a magyarok kedvében: ha kényszerítik arra, vagy ha érdekében áll. Az észak-erdélyi autópálya esetében az utóbbi helyzet állna elő. Amennyiben Brüsszel nem tesz keresztbe – közvetlen módon – az erdélyi magyaroknak is. Állítólag a közbeszerzési eljárás nélküli megbízás az egyik legnagyobb akadálya lehet a 2007-re tervezett román EU-csatlakozásnak. Amennyiben Bukarest komolyan veszi a brüsszeli intést, s egyoldalúan visszavonja a Bechtel megbízását, úgy vélhetően hosszú időre lemondhatunk arról, hogy autópályán utazzunk Marosvásárhelyre vagy Csíkszeredába. Nem először, és nyilván nem is utoljára történne meg, hogy magyarok esnek áldozatául a nagyhatalmi játszmáknak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
