Számunkra az úgynevezett kórháztörvényben nem a privatizáció szabályozása volt az elsődleges cél – fogalmazott Vojnik Mária, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára. Elmondta: a fontosabb szakmai kérdéseket átültették más jogszabályokba, így nem szenved csorbát az ügyeleti díjak emelése, az orvosok által végzett többletmunka nyugdíjszerző időként való elismerése, megmaradt az ágazati kis- és középvállalkozásoknak szánt hitellehetőség is. Kötelezővé vált az egészségügyi intézmények fenntartóinak a szakmai tervek elkészítése is. Ezeket kormány- és miniszteri rendeletekbe, valamint egy törvénybe foglaltuk bele – mondta Vojnik Mária, hozzátéve: nem tervezi sem a minisztérium, sem a kormány, hogy újra benyújtja a kórháztörvényt. Ismert: ezt a jogszabályt formai okokra hivatkozva tavaly semmisítette meg az Alkotmánybíróság.
Az egészségügyi intézmények magánosítására jelenleg is van lehetőség, igaz, nem szervezett keretek között – mondta Vojnik Mária. Ennek megtiltására akkor lenne esély, ha az Országos Választási Bizottság hitelesítene legalább 200 ezer aláírást azok közül, amelyeket a Munkáspárt és több civil szervezet által kezdeményezett akcióban gyűjtöttek össze. Ekkor ugyanis a köztársasági elnöknek ki kellene írnia az ügydöntő népszavazást, amelyen a szavazásra jogosultak arról mondanának véleményt, hogy megtiltsa-e az Országgyűlés az egészségügyi intézmények privatizációját.
origo.hu
Ezt gondolják „agyhalott”, „Soros-ügynök” társai Magyar Péterről
