Az SZDSZ szerint a több-biztosítós egészségügyi rendszer megszüntetné a hálapénzt, és segítene az ágazat finanszírozási gondjain. Kuncze Gábor, a párt elnöke többször hangsúlyozta: aki többletszolgáltatást szeretne, az magasabb összegű biztosítást fizetne.
Az emberek azonban kiállnak az egységes társadalombiztosítás mellett. Jelentősen nőtt az állami nyugdíjszolgáltatás és egészségbiztosítás népszerűsége 1995-höz képest – derül ki egy felmérésből, amelyet nemrég publikált Skrabski Árpád a Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban című könyvében. Az országos, reprezentatív kutatás több mint 12 ezer fő megkérdezésével készült. Egy ötös skálán értékelve a megkérdezettek 72 százaléka sorolta a legmagasabb, azaz a legfontosabb intézmény kategóriájába az állami nyugdíjbiztosítót, szemben az 1995-ös 53 százalékkal. Nagymértékben – 18 százalékról négyre – csökkent azoknak az aránya is, akik egyáltalán nem bíznak az állami nyugdíjbiztosítóban. A 2002-es adatfelvétel során 68 százalék sorolta a legmagasabb kategóriába az állami egészségbiztosítót, míg 1995-ben csak 55 százalék. Az állami rendszert elutasítók aránya itt is drasztikusan – 17 százalékról négyre – csökkent.
Skrabski Árpád hangsúlyozta: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál bizalmatlanságot ébresztett az emberekben, hogy nem tudták megállapítani az értesítőkből, valójában mennyi volt az eddigi befizetésük, és annak mekkora volt a hozama. Sokak számára viszont egyértelművé vált, hogy megtakarításuk reálértékben csökkent, azaz befizetéseik után kisebb volt a hozam, mint amennyit más megtakarítások esetében elérhettek volna.
Az MSZP és a Fidesz egyaránt elutasítja a szabad demokraták több-biztosítós elképzelését, mondván, az megkülönböztetné a betegeket, s veszélybe sodorná a mindenki számára egyenlő hozzáférés esélyét és a mindenki számára járó szolgáltatás rendszerét.
origo.hu
Brutális pusztítás - lángokban Jákob Zoltán raktára, a füst mindent beborít - fotók
