A végső összesítés szerint 42 gyógyszergyártó mintegy 1700 termékének kivételével minden orvosság átlagosan 10-12 százalékkal válik olcsóbbá a lakosság számára április 1-jétől. További kivétel ez alól minden 600 forintnál olcsóbb szer. Az árcsökkenést eredményező árbefagyasztásra azért kerül sor, mert ezeknek a medicináknak a gyártói (138 cég) nem fogadták el a kormány ajánlatát, miszerint a tb által támogatott gyógyszereik eladásából származó bevétel 15 százalékát fizessék be az egészségbiztosítónak. A kormányzat ultimátuma megfogalmazásakor arra hivatkozott, hogy a gyógyszerek ártámogatására szánt idei 239 milliárd forintos állami keret kevésnek bizonyul.
A kormány tegnap meghallgatta Kökény Mihály egészségügyi minisztert az intézkedésről. Ennek – hangsúlyozta – elsődleges célja, hogy csökkenjenek a lakossági terhek, és csak másodlagos, hogy közben az állam kiadásait is viszszafogják. A tárcavezető úgy fogalmazott: az intézkedés ellenére a gyártók tisztes haszonnal számolhatnak, hiszen bőven van lehetőségük arra, hogy a reklámköltségeken és az eladás ösztönzésére szánt tetemes kiadáson spóroljanak.
A miniszter szerint más európai országok polgáraihoz képest a magyarok sokat, és egyre többet költenek gyógyszerekre. Az EU- átlagnál nagyobb mértékben növekvő állami finanszírozás fenntartására három lehetőséget lát: az adófizetők pénzéből egyre többet kell erre a célra költeni, növelni kell a betegek által fizetett térítési díjat, vagy a gyógyszergyártók hozzájárulásával kell megoldani a problémát. A kormány az utóbbit választotta – mondta.
*
Kökény Mihály már a múlt héten javasolta a gyártóknak, azonnal kezdjenek tárgyalásokat az egészségbiztosítóval arról, hogy mi történjék a hat hónapos árbefagyasztás után. Úgy fogalmazott, szándékaik szerint nem emelkednek majd a lakossági terhek.
Arról azonban nem nyilatkozott, hogy ezt milyen eszközzel érnék el. Az SZDSZ-es Béki Gabriella leszögezte: ha hatósági árbevezetésén gondolkodnak, azt pártja nem fogja támogatni.
Mikola István volt egészségügyi miniszter szerint a kormánynak tudomásul kellene vennie, hogy nem lehet megúszni a gyógyszerár-támogatás állami keretének inflációkövető bővítését. A fogyasztás ugyanis mindenhol nő, és egyre inkább eltolódik a korszerű, drága készítmények felé. Ráadásul a népegészségügyi program teljesen időszerű meghirdetésével számolni kell azzal is, hogy az idejében kiszűrt, s ezáltal megmenthető betegek gyógyszeres kezelése rövid távon többe kerül az államnak. Mikola István viszont nem ért egyet azzal, hogy a magyarok kirívóan sok gyógyszert használnának.
Az egykori miniszter úgy fogalmazott: az áprilistól hatályos árcsökkentéssel a kormány üveggyöngyöt adott az embereknek, akik eközben nem veszik észre, hogy számos betegségnél már nem jutnak hozzá korszerű orvosságokhoz, mert a kormány nem nyújt hozzájuk társadalombiztosítási támogatást. Szerinte a gyártókkal három évre kötött megállapodás garantálta volna a tb-támogatást 400 új korszerű orvosságnak, ám ezt a Medgyessy-kormány felrúgta.
Erre Kökény Mihály úgy reagált, hogy a lakosságnak még nagyobb drágulást okozott volna a gyógyszereknél, ha betartják az említett megállapodást, mert az minden évben automatikus termelői áremelést tett volna lehetővé a gyártóknak. Márpedig erre hivatalba lépésük óta csak nagyon korlátozott mértékben volt lehetőség a tb-támogatott készítményeknél.
A Fidesznek arra a javaslatára, hogy legalább a nyugdíjasoknál és a 18 év alattiaknál csökkentsék a medicinák 5 százalékos áfaterhét, illetve azt vállalja át a kormány, úgy reagált a miniszter: a Fidesz elfelejtett az EU-tól átmeneti mentességet kérni ez ügyben. Hangsúlyozta: megvalósíthatatlan javaslatok helyett a mostani intézkedésekkel általános lakossági kiadáscsökkenést értek el.
A kormány gyógyszerár-intézkedései mintegy hétmilliárd forint kárt okozhatnak a gyógyszer-nagykereskedőknek – mondta Szabó Ferenc, a Magyar Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke, a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója. – A gyógyszerek termelői árának 15 százalékos csökkentése a nagykereskedők számára azt jelenti, hogy ennyivel leértékelődnek a készleteik, ez 4–5 milliárd forintnyi egyszeri károkozás. További mintegy 2–3 milliárd forint veszteséget jelent az alacsonyabb árak miatt kieső árréstömeg az év hátralévő részében – jelezte. Szerinte az elmúlt négy évben öszszesen nem volt annyi nyereség a szektorban, mint amennyi kár most éri őket.
Jordán Tamás elmondta, mit gondol arról, hogy Magyar Péter őt is megsértette