Mit ér a diploma, ha magyar?

Május elsejétől nyolc szakmában fogadják el automatikusan a magyar diplomát. Ez azt jelenti, hogy az a gyógyszerész, orvos, fogorvos, általános ápoló, szülésznő, állatorvos, építész vagy netán jogász, aki a csatlakozást követően az uniós országok valamelyikében kívánja folytatni praxisát, gond – és különösebb procedúra – nélkül megteheti. Az érintett országok hatóságai ugyanis (a huszonötökön kívül idetartozik Liechtenstein, Izland és Norvégia is) nem vizsgálhatják azt, hogy például a magyar ápolónőképzés megfelel-e a holland előírásoknak, a magyar oklevelet a holland bizonyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteniük. A fogadó állam illetékes hatóságának a kérelem benyújtásától számítva három hónapja van arra, hogy döntését meghozza. Ugyanakkor megkövetelheti azt is, hogy a jelentkező egészségügyi vizsgálatnak vesse alá magát, illetve bizonyítsa, hogy otthon nem áll büntetőjogi intézkedés vagy büntetés hatálya alatt. Nem kizárt az sem, hogy a fogadó állam hatósága igazolást kér a jelentkező feddhetetlenségéről. Ám ha valakit végül elutasítanak, az illetőnek lehetősége van arra, hogy jogorvoslattal éljen.
Az elutasításnak egyébként nem lehet oka, ha valaki nem beszéli az adott ország nyelvét. A munkáltatónak ugyanis szíve-joga eldönteni, hogy alkalmaz-e olyan személyt, aki nem vagy nem jól beszéli a fogadó állam nyelvét. Az orvosokkal, ápolókkal szemben általában követelmény, hogy kommunikálni tudjanak a betegekkel, ugyanakkor nyilvánvalóan más szintű nyelvtudást várnak el egy pszichiátertől és mást egy altatóorvostól. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az esetleges felelősségre vonás alól a nyelvi hiányosságok sem adnak felmentést.
Nem mindegy egyébként, hogy valaki életvitelszerűen, azaz tartósan kíván-e letelepedni és dolgozni az adott országban, vagy csak időszakonként kíván valamilyen szolgáltatást végezni. Az utóbbi esetben – például ha egy francia orvos szerdánként a szomszédos Németországban rendel – az illetőnek nem kell az egész elismerési eljáráson átesnie, ugyanakkor igazolnia kell, hogy otthon minden jogszabályi és képzési feltételnek megfelelt, és csupán átmenetileg kíván – például német földön – egészségügyi szolgáltatást végezni. Ám ha valaki tartós életre rendezkedik be az adott országban, akkor a megfelelő bizonyítványokon kívül rendelkeznie kell mindazokkal az engedélyekkel, amelyek – az előbbi példánál maradva – Németországban az orvosi praxis gyakorlásához szükségesek (ilyen lehet például a kamarai tagság).
Május elsejével Magyarországon az egészségügyi minisztérium engedélyezési és közigazgatási hivatala lesz az a hatóság, amely az elismerési ügyeket elbírálja. Mint Páva Hanna, a tárca főosztályvezetője egy minapi háttérbeszélgetésen kifejtette: a hivatal dönt az uniós tagállamokból érkező egészségügyi szakemberek bizonyítványainak elismeréséről. Ez a hatóság – amely a csatlakozástól információs központként is fungál majd – adja ki azokat az igazolásokat is, amelyek a magyar szakemberek külföldi munkavállalásához szükségesek.
A többi diploma esetében az elismerés nem automatikus, mindazonáltal a jelenleginél könnyebbé válik. Ezekben az esetekben a fogadó állam hatósága azt veszi górcső alá, hogy az adott diploma milyen képzést takar, valamint azt, hogy az megfelel-e saját belső előírásainak. A valamennyi szükséges irattal ellátott kérelem elbírálásának határideje négy hónap, elutasítás esetén pedig ekkor is lehetőség van a jogorvoslatra. A fogadó állam a diploma elismerését egyébként szakmai vizsgához vagy gyakornoki idő teljesítéséhez kötheti. A jelentkező azonban maga választhat: vagy-vagy. Ugyanakkor a hatóságok ebben az esetben is megkövetelhetik például az egészségügyi vizsgálatot vagy az erkölcsi bizonyítvány felmutatását. Mészáros Gábor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a statisztikák szerint az esetek kilencven százalékában „kiegészítő bizonyítási intézkedések nélkül” is elfogadják az okleveleket.
A szakértő rámutatott arra is: vannak olyan szakmák – főként az iparral és a mezőgazdasággal kapcsolatos kétkezi tevékenységek –, ahol az elismerés kizárólag a ténylegesen végzett szakmai gyakorlaton alapul. Ilyen szakma például a fodrászoké, akik Magyarországon kizárólag megfelelő végzettséggel szépíthetik a hozzájuk betérőket. Ez azonban nem mindenhol van így. Mégis: ha egy uniós országból származó fodrász megfelelő szakmai gyakorlatot tud igazolni, akkor a jövőben nálunk is vállalhat munkát. Ahhoz azonban, hogy valaki a közösségi vívmányokat élvezhesse, uniós állampolgárság szükséges, valamint az, hogy diplomáját az illető az EU területén szerezze meg. Nem számíthat tehát automatikus elismerésre például az a szerb állampolgár, aki Budapesten diplomázik, de az a magyar állampolgár sem, aki egy amerikai egyetem oklevelével büszkélkedhet. Ezekben az esetekben a tagállamok maguk döntik el, hogy az adott bizonyítványokat milyen feltételekkel ismerik el.