Brüsszel háborúba sodorná Európát, Magyarország az egyik utolsó akadály

A magyar külügyminiszter élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi politikai irányvonalát, különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Brüsszel döntései nem a béke irányába mutatnak, és súlyos következményekkel járhatnak Európa jövőjére nézve. A Newsweeknek adott interjúban a tárcavezető érintette az uniós hatalmi törekvéseket, Magyarország és Brüsszel konfliktusait, valamint a nemzetközi politikai erőviszonyok alakulását is.

Szijjártó Péter külügyminiszter Fotó: ATTILA KISBENEDEK Forrás: AFP

 

Európai Egyesült Államok

A magyar külügyminiszter szerint az uniós háborús politika mögött mélyebb hatalmi szándékok húzódnak meg. 

Állítása szerint a brüsszeli elit és a nagy nyugat-európai államok régóta egy föderális Európai Unió létrehozásán dolgoznak, amely egy központosított „Európai Egyesült Államokként” működne. Ebben a modellben a nemzeti hatáskörök Brüsszelbe kerülnének, a tagállamok pedig elveszítenék a szuverenitásuk jelentős részét. Szijjártó úgy látja, az ukrajnai háború lehetőséget ad erre az átalakításra, mivel háborús helyzetben könnyebb igazolni a központosított döntéshozatalt. Ezzel szemben Magyarország a szuverenista megközelítést képviseli, amely szerint az Európai Uniónak az erős, önálló tagállamok együttműködésére kellene épülnie.

A miniszter élesen bírálta az Európai Unió jelenlegi teljesítményét is. Mint mondta, az EU ma nem versenyképes gazdasági szereplő, nem technológiai éllovas, és már nem a béke projektjeként határozza meg magát. Hangsúlyozta, hogy

Brüsszel az elmúlt években elszigetelte magát a világ meghatározó hatalmaitól: Oroszországtól a szankciókkal, Kínától a vámokkal, az Egyesült Államoktól pedig Donald Trump folyamatos politikai támadásával.

A Budapest és Brüsszel közötti konfliktusok az elmúlt időszakban tovább mélyültek. Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarországgal szemben, miközben a migrációs politikával kapcsolatos viták nyomán súlyos pénzügyi szankciókat szabtak ki az országra. Emellett Magyarország ellenzi az Ukrajnának szánt korlátlan uniós támogatásokat, valamint elutasítja a befagyasztott orosz vagyon felhasználását is.

 

Kiemelt vitapont Ukrajna uniós csatlakozása

Szijjártó Péter egyértelművé tette: Magyarország mindaddig blokkolni fogja Ukrajna EU-tagságát, amíg a nemzeti kormány hivatalban van. Véleménye szerint Ukrajna felvétele súlyosan károsítaná az Európai Unió gazdaságát, biztonságát és belső stabilitását. A külügyminiszter szerint Magyarország helyzete ugyanakkor javult Donald Trump visszatérésével. Mint mondta, 

korábban Brüsszel és Washington is nyomást gyakorolt Budapestre, most már azonban az Egyesült Államok partnerként tekint Magyarországra. 

Szijjártó szerint Trump és Orbán Viktor baráti kapcsolatát a kölcsönös lojalitás jellemzi, ami stabil alapot ad az államközi kapcsolatoknak is. A tárcavezető kitért az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiájára is, amely civilizációs válságról beszél Európában, és bírálja az uniós intézmények szuverenitást gyengítő politikáját. A magyar külügyminiszter szerint ez a dokumentum komoly felháborodást váltott ki az európai vezetők körében, mivel számos kényelmetlen igazságot fogalmaz meg. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Trump szerint Európát gyenge vezetők irányítják.

 

2026-os választások

Az interjú végén Szijjártó Péter a közelgő magyarországi választásokra is utalt. Állítása szerint az Európai Unió intézményei mindent megtesznek annak érdekében, hogy megbuktassák az Orbán-kormányt, mivel Magyarország az egyik utolsó akadálya a brüsszeli háborús, migrációs és ideológiai törekvéseknek. Szerinte a választás tétje nemcsak Magyarország, hanem egész Európa jövője szempontjából is történelmi jelentőségű lesz.

Borítókép: Szijjártó Péter külügyminiszter (Fotó: AFP)