Az NBH évkönyvében olvasható: „a törvény egyes pontjainak kiigazításával, a hiányosságként megfogalmazott igények pótlásával kiszűrhetők, kezelhetők és megelőzhetők lennének az egyházi státussal való visszaélések”. Továbbá idézi az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ajánlását, amely felszólította a tagállamok kormányait, hogy kellő megfontoltsággal nyújtsanak adókedvezményt és jogi védelmet biztosító vallási szervezeti státust, illetve indokolt esetben vonják azt meg a titkos vagy büntetendő gyakorlatot folytató csoportosulásoktól.
Gulyás Kálmán egyházi ügyekkel megbízott államtitkár szerint az európai uniós csatlakozásunk után a pártok szakértőinek konzultálniuk kellene a törvény aktualizálásáról, ezt követően pedig politikai egyeztetést tart szükségesnek azért, hogy módosulhasson a jogszabály. Elismerte ugyanakkor, hogy a kormányban jelenleg erre nincs kellő politikai hangulat. Szerinte az egyházak bejegyzését a Fővárosi Bíróság hatáskörébe kell utalni, az ügyészségnek pedig erősíteni kell az ellenőrző szerepét. Semjén Zsolt, az előző kormány egyházügyi államtitkára az első javaslat kapcsán elmondta, hogy azt eredetileg a polgári kormány javasolta, az utóbbi kapcsán pedig jelezte, azt óvatosan kell kezelni, nehogy sérüljön az egyházak autonómiája. Ugyanakkor fontosnak nevezte a hitelvek beterjesztését, hiszen ellenkező esetben a bíróság nem tudja megállapítani, hogy az adott szervezet vallási jellegű-e vagy sem. Ha ugyanis eltér a benyújtott hitvallás a tényleges gyakorlattól, akkor az azon az alapon törölhető, hogy hamis információkat adott – mondta.
Zelenszkij egymilliárdos támogatással dicsekedett el
