Az egészségügyi minisztérium tavaly év végén indította el az e-egészség elnevezésű informatikai programját. „Ne a beteg, hanem a lelet utazzon egyik egészségügyi intézményből a másikba” – így fogalmazták meg a tárca szakemberei az egyik legfontosabb célt. A fejlesztések eredményeképpen egy kórház vagy szakrendelő számítógép segítségével kérhetné például egy másik intézménytől a páciens célirányú vizsgálatát, és könnyen lekérdezhetné annak eredményét. Tájékozódhatna a beteg korábbi vizsgálatairól és a rajta végzett kezelésekről is. Az e-egészség program előkészítése és végrehajtása az egészségügyi minisztérium Medinfo – azóta már Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet – elnevezésű háttérintézményéhez került.
*
A 230 millió forint értékű pályázati program nyertes cégei között szerepel például a Nagy József érdekeltségébe tartozó Medience Kft. Nagy jelenleg a pályázatot lebonyolító Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet igazgatóhelyettese. Akad számos további vállalkozás is a nyertesek között, amelyeknek vezetői, tagjai szoros üzleti kapcsolatban állnak vagy álltak a minisztériumi apparátus több befolyásos tagjával: ilyen például a Sinkó & Sinkó Bt. részéről Sinkó Eszter, a Koopex Kft. részéről Skultéty László, az EMIKK 2002 Bt. részéről Belicza Éva, a 3 E-T Kft. részéről pedig Balkányi László. A nyertesek között van továbbá egy volt minisztériumi főosztályvezető-helyettes, Heves István érdekeltsége is.
Érdekes körülmény, hogy lemondott megbízatásáról a szerződéseket készítő minisztériumi ügyvéd, és az addig végzett munkájáért sem tartott igényt anyagi ellenszolgáltatásra.
Lapunk többszöri érdeklődésére Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője elmondta: Moró Ákos koordinálja annak ellenőrzését, hogy a szerződő partnerek teljesítik-e a vállaltakat. Moró, az Országos Mentőszolgálat elbocsátott gazdasági vezetője egyébként egykor üzlettársa volt a pályázatlebonyolító háttérintézmény igazgatójának, Kincses Gyulának. A szerződéseket minden említett esetben tavaly december 29-én és 30-án kötötték, s azok fél évre, azaz 2004. június végéig szólnak. A tervek szerint lényegesen nagyobb forrás felhasználásával folytatódna a program a következő években is.
Törvény határozza meg, hogy egy úgynevezett ajánlatkérő szervezetnek – így a költségvetési szervnek is – milyen feltételek fennállása esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia áru vásárlása, szolgáltatás megrendelése, illetve építési beruházás esetén. A jogi szabályozás részleteiről a Közbeszerzések Tanácsánál érdeklődtünk. Kothencz Éva, a jogi osztály vezetője előzetesen hangsúlyozta: a szervezetük hatáskörébe nem tartozik bele az egyedi ügyekben való állásfoglalás. Így csak általános kérdéseket illetően adhat felvilágosítást, ezért a konkrét ügyet nem is ismertettük vele.
Az osztályvezető elmondta: az ajánlatkérőnek abban az esetben kell közbeszerzési eljárást kiírnia, ha a beszerzés – a vonatkozó számítási szabályok szerinti – értéke eléri a költségvetési törvényben meghatározott összeget. Tavaly az irányadó értékhatár a cikk szempontjából fontos szolgáltatás megrendelése esetén nettó tízmillió forint volt. Mindig az ajánlat kiírójának kell eldöntenie, hogy az említettek alapján kell-e közbeszerzési eljárást alkalmazni.
Nem hirdettek közbeszerzést a szóban forgó programra, a feladatokat ugyanis 39 részre darabolták szét, amelyek értéke így egyenként már nem haladta meg a tízmillió forintot. Közbeszerzésekben jártas szakértők szerint bevett gyakorlat a közbeszerzés megkerülésére a pályázat részekre szedése.
Első hallásra az e-egészség program feladatai között számos hasonlót találni. Néhány példa: 1. Az e-egészség programiroda projektjeinek informatikai-szakmai összehangolása, teljesítésének szakmai nyomon követése. 2. Informatikai rendszeradminisztrációs feladatok ellátása, az e-egészség programiroda informatikai infrastruktúrájának felállítása és üzemeltetése. 3. Az e-egészség programiroda, valamint az e-egészség programprojektek adatpolitikájának és adatmenedzsmentjének ellátása. Lapunk megpróbált utánajárni, hogy indokolt volt-e a tender felaprózása, ám ennek megítélésétől minden szakmai szervezet elzárkózott. Megkerestünk több informatikai céget is, amelyeknél arról érdeklődtünk, hogy a szétdarabolt feladatrészeket egyben megvalósíthatónak tartják-e. A cégvezetők mindannyian kíváncsiak voltak arra, hogy milyen ügy kapcsán kérdezzük ezt, ám a részletek ismertetését követően elálltak a nyilatkozattételtől. Név nélkül viszont elmondták, hogy a feladatoknak legalább egy jelentős részét cégük egymaga is elvállalta volna.
Tóth Judit, a szakminisztérium szóvivője elmondta: az e-egészség programot azért kellett 39 részre szétbontani, mert költségvetési szerveknél az ilyen jellegű pénzügyi forrásokat mindig az adott év végéig kell felhasználni vagy lekötni. Egy közbeszerzési pályázat lefolytatása azonban körülbelül három hónapig tart, amit tavaly december végéig nem sikerült volna lezárni. – Ezért döntöttünk az úgynevezett kézi beszerzés mellett. Egyébként a programot szét lehetett bontani specifikus részfeladatokra – mondta. Úgy fogalmazott: a nyerteseket objektív szempontrendszer szerint választották ki.
Kormányzati e-program. A kormány tavaly fogadta el az úgynevezett magyar információstársadalom-stratégiát, amelyet ágazati stratégiák alkotnak, az egyik ilyen az egészségügyé. A teljes program tervezett forrásösszege mintegy tízmilliárd forint, amely többek között „EU-s pénzekből” áll össze. A stratégiának 19 kiemelt programja van, ezek közül jó néhányat (e-munka, e-közlekedés, e-üzlet, e-agrárium, e-kormányzat, e-önkormányzat, e-egészség, e-környezet, e-Magyarország, e-demokrácia, e-ernyő, nemzeti digitális adattár, kutatás-fejlesztési, közháló) már el is indítottak.
