Egészségügyi sokkterápia

Megszünteti a szabad orvosválasztást, rákényszeríti a betegeket arra, hogy térítési díjat fizessenek, és nem garantálja, hogy legalább az alapellátáshoz a lakóhelyükhöz közel jussanak hozzá az emberek – szakemberek szerint ezzel szembesülnek majd a betegek jövőre a kormány új egészségügyi reformkoncepciója nyomán. Az egészségügyi tárca szerint viszont a jobb szervezéssel jobb ellátást remélhet mindenki.

Nincs olyan rendszer sehol a világon, mint amilyet a kormány, illetve Radnai György, az egészségügyi reformért felelős kormánymegbízott elképzelt – jelentette ki Mikola István volt egészségügyi miniszter. Mint azt lapunk megírta, az új koncepció lényege, hogy az ország lakosságát (lakhely szerint) 120, 450 ezer fős csoportokra osztanák. Az egyes csoportok egészségügyi ellátását úgynevezett ellátásszervezők irányítanák. Ők döntenének arról, hogy a betegek hol kapják meg az ellátást. Az ellátásszervezők elsősorban nyereségérdekelt gazdasági társaságként működhetnének (engedélyeznék még a nonprofit kht. formát is). Nem más ez, mint privatizáció, az egészségbiztosítás feldarabolásának, a magánbiztosítók megjelenésének előfutára – vélekedett Mikola István. Mindennek az lehet a következménye, hogy megszűnik a betegek számára a szabad orvosválasztás, hiszen a pácienseket szinte kizárólag csak azok a szolgáltatók (háziorvos, szakrendelő vagy kórház) láthatnák el, amelyekkel az ellátásszervezőjüknek szerződése van. Ha ilyen csak távolabbi településen van, akkor oda kényszerülne a beteg is. Aki ragaszkodik másik orvoshoz vagy intézményhez, annak az ellátás költségének tíz százalékát meg kellene fizetnie. Az elképzelt rendszer célja nem lehet más, mint hogy egyes gazdasági érdekeltségeket profithoz juttasson.
Egyszerűen nem igaz, hogy ettől egy csapásra megváltozik minden, és a betegek sokkal jobb ellátásban részesülnek majd jobb körülmények között – jelentette ki Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az ágazat alulfinanszírozottságán és rossz struktúráján ugyanis ez nem segít. Mint mondta, hatékonyságnövelő eszköz lehetne ez a javaslat, de csak akkor, ha lassan, átgondoltan és ütemezetten vezetnék be, nem pedig úgy, ahogy most szervezik. Kifejtette: miután az elképzelések szerint egészségügyi szolgáltatók nem lehetnének ellátásszervezők, megszűnne a szakmai garancia is. Nyereségérdekelt gazdasági társaságok döntenék el minden beteg esetében, hogy mi a megfelelő ellátás. Ráadásul ezek a nagy gazdasági érdekeltséggel bíró vállalkozások döntenének a szolgáltatók sorsáról is, hiszen maguk határoznák meg, hogy kivel kötnek szerződést. A szakmai garancia pedig nagyon fontos lenne, hiszen ezen emberéletek múlhatnak – szögezte le Golub Iván.
Sokkszerűen érte a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) ez a javaslat – közölte Éger István, a MOK elnöke. Szakértőik az elmúlt időszakban folyamatosan egyeztettek különböző javaslatokról, koncepciókról az egészségügyi minisztériummal, de ez még szóba sem került – fogalmazott Éger. Holott az ő életében nem volt ehhez hasonló nagy változás a magyar egészségügyi rendszerben. Kifogásolta azt is, hogy a javaslatot tegnap kapták meg, és a szaktárca csak hétfőig adott időt a véleményezésre. A kamarai elnök szerint ilyen súlyú ügyben csak nemzeti közmegegyezéssel lehetne dönteni. A legnagyobb probléma szerinte az, hogy a javaslat nem rögzíti a betegek és a szolgáltatók jogait.
Az egészségügyi tárca szerint viszont az új rendszer a jobb szervezés révén jobb ellátást biztosít majd a betegeknek. Szerintük a javaslat tartalmazza azokat a garanciákat, amelyekkel biztosítható, hogy mindenki megfelelő időben kapja meg a neki szükséges ellátást, és lehetőség szerint a lakóhelyéhez minél közelebb.