A javaslat a napvilágra kerülése után vitát váltott ki a szakmai szervezetek és a politikusok körében, még a szocialista frakció sem támogatta maradéktalanul. Alapkoncepcióját ugyan a heves támadások hatására sem módosították, de úgy tudjuk, hogy az elmúlt napokban azért több ponton is változtattak az elképzeléseken az Egészségügyi Minisztériumban. Ezekről érdeklődtünk tegnap a tárcánál, Radnai György, a reformmal megbízott kormánymeghatalmazott azonban nem kívánt nyilatkozni.
Az eredeti tervek szerint profitorientált vállalkozások – akár bankok vagy biztosítótársaságok – irányíthatnák, szervezhetnék az emberek egészségügyi ellátását. Magyarországot körzetekre osztanák, s egy-egy körzet lakóinak ellátását ellátásszervezőkön keresztül bonyolítanák. Ők gazdálkodhatnának az évi ezermilliárd forint járulékkal. Ők döntenék el, hogy mely szakrendelővel vagy kórházzal kötnek szerződést. Előírhatnák, hogy a lakosokat mely egészségügyi intézménybe lehet beutalni. Ha a biztosított úgy dönt, hogy más intézményben keres gyógyulást, akkor az ellátás költségeinek tíz százalékát magának kellene megfizetnie. Ha az ellátásszervezők a rendelkezésükre álló összegnél kevesebből biztosítanák az emberek ellátását, akkor a megtakarítás egy részét profitként vehetnék ki a rendszerből.
A legfontosabb aggályok a szakmai szervezetek és a politikusok részéről a következők: a beteg kiszolgáltatottá válik; megszűnik a szabad orvosválasztás; korlátozzák a szolgáltatásokhoz való hozzáférést; az emberek intim adatai a biztosítótársaságok kezébe juthatnak. Sokan alapjaiban utasították el, hogy az állampolgárok járulékaiból magánvállalkozások juthatnának profithoz. A reformkoncepciót többen a több-biztosítós egészségügy első elemének nevezték. Az egészségügyi vezetés szerint szó sincs erről.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
