Tizenötezren estek áldozatul egy évvel ezelőtt az augusztus első heteiben tomboló hőségnek, a katasztrófa után a kormány egy szolidaritásnap megtartásáról határozott. Ez az intézkedés egy munkaszüneti ünnepnap kiiktatásával jár, és 1,9 milliárd eurós támogatást jelentene évente az idős és a fogyatékkal élő személyek számára. A kormány a törvényjavaslat eredeti változatában automatikusan a pünkösdhétfőt jelölte ki. A legutóbbi területi választások után – ahol a kormányon lévő jobboldal erősen alulmaradt – a képviselők jobbnak látták, ha a civil partnerek maguk választják ki (május elseje kivételével) a számukra legmegfelelőbb napot. Végül ők is pünkösdhétfőt jelölték ki.
A pünkösdhétfő munkanappá tétele elvileg nem ütközik egyházi érdekekkel, mert a keresztény ünnep vasárnap zajlik, s még a Vatikán sem szünetelteti a munkát az azt követő napon. A hosszú hétvége azonban több hagyománynak is helyt adott. Így a hívek számára például teljesíthetetlen lesz az ekkor zajló – a pünkösdhétfőt is magába foglaló – háromnapos zarándoklat. Ugyanakkor az egyházi ünnep mellett számos sport- és kulturális esemény is erre az időpontra esik. Ezek tervezése akadályba ütközhet a jövő évtől. A francia parlament várhatóan ennek ellenére többségi szavazattal a közeljövőben elfogadja a javaslatot, amely 2008-ra 2,1 milliárd eurós támogatást jelenthet az érintettek javára, s ez az összeg senkit nem hagyhat hidegen.
bűnbánat. Franciaország népe a történelem során többször érezte úgy, hogy eltávolodott a krisztusi értékektől, s ezért sújtja Isten országukat. Ennek legérdekesebb példája a csodaszép fehér bazilika, a Sacre Coeur templomának építése Párizsban, a Montmartre dombján. A templom felépítését az 1870-es porosz– francia háború dúlása miatt határozták el. Akkor a franciákat igencsak szorongatta a porosz hadsereg, ám a terv megálmodói, Alexandre Legentil és Hubert Rohault de Fleury az okokat nem a támadókban, hanem népük bűnös életében kereste. Ezért felhívást intéztek a franciákhoz, hogy Isten kiengesztelése érdekében építsenek templomot Krisztus Szent Szíve tiszteletére. A párizsi érsek két évvel a háború kitörése után a Montmartre-t választotta helyszínnek. Egy évre rá a parlament áldását adta az építkezésre, amelyet az egész francia nép támogatott. Voltak, akik csak imával, ám szinte az egész ország küldött kisebb összegeket bűneik bocsánatára. (S. L. S.)
