Amikor felbillen a mérleg serpenyője

Liberális és baloldali elkötelezettségű lapok az utóbbi hónapokban előszeretettel foglalkoznak az egyházi igazgatású felsőoktatásban kialakult viszonyokkal, és igyekeznek ezen egyetemek oktatási, nevelési módszereit negatív színben feltüntetni. Az első igazi össztűz a református Károli Gáspár egyetem ellen irányult, amikor egy papnak készülő diák bevallotta, hogy az azonos neműeket szereti. Az egyetem vezetése úgy gondolta, talán mégsem kellene istentiszteletet tartania a későbbiekben ennek a fiatalembernek, s nem lenne szerencsés a vallásos ifjúság nevelését rábízni. Miután úgymond a „másságot” nem tisztelte a református egyetem, a nyilvánosság előtt meghurcolták a dékánt, a tanári kart. Pedig csak éltek az egyház szabályai által megfogalmazott egyetemi autonómia jogával, mellesleg más továbbtanulási lehetőséget is felajánlottak a diáknak.
Nemrég új téma látott napvilágot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának három levelezős hallgatója 2004. február 28-án elpanaszolta bánatát a Blikk újságírójának. A vizsgáztató tanárok polgári jogból megbuktatták őket, de – állításuk szerint – nem azért, mert a polgárjogi tudásuk hiányos volt, hanem mert az egyik vizsgáztató tanár állítólag illuminált állapotban volt, feleltetés közben elaludt, és úgy véste be a bizonyítványba az elégtelent. A másik oktató – ezt már az Élet és Irodalomban olvashatjuk (2004. június18.) – pedig „game overt” játszott, s így került az egyes az indexbe. Nos, ezzel az „égbekiáltó igazságtalansággal”, az egyházi oktatás viszontagságaival hétszer is foglalkoztak vezető lapok. Igaz, az érintett tanárok – akiknek becsületét megsértették, szakmai tudását megkérdőjelezték – közül egyik sem szólalt meg. Illetve, aki megszólalt, mint dr. Bándi Gyula dékán, annak megjelent nyilatkozata köszönő viszonyban sem volt az eredetileg elmondottakkal.
Az egyik érintett, dr. Tattay Levente egyetemi docens szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának tudatos és célzatos lejáratásáról van szó. Elmondta: nagyszerű viszonyban van azzal a több száz diákkal, akiket tíz éve vizsgáztat s akikkel kiváló eredményeket ért el, különböző tanulmányi versenyeket nyertek. Méltatlannak tartja mindazt, ami most vele történik.
Dr. Jobbágyi Gábor, a magánjog tanszékvezető egyetemi tanára már egy kicsit lakonikus, ha erről a témáról esik szó. Alaptalan rágalmaknak tartja mindazt, amivel a három levelezős hallgató elindította a velük szemben folytatott sajtóhadjáratot. Háromezer joghallgató jár az egyetemükre – fejtette ki –, de még ilyen jellegű támadásban nem volt részük. – Nem is tudom, hogy mi az a „game over” – sóhajtott fel dr. Jobbágyi Gábor –, sőt dr. Tattay Levente sem ismeri ezt a játékot. A három diák valóban megbukott polgári jogból, kettő a kollegámnál, egy nála – szögezte le az egyetemi tanár. De hozzátette azt is, hogy az egyik diák, Lebedy Zsuzsanna az utóvizsga időszakában kísérelte meg először a vizsgázást, Mészáros József és Veszeli Gábor megbukott egyszer a rendes vizsgaidőszakban, utána megbuktak az utóvizsgán is, emiatt panaszkodtak. Ennek ellenére mindhárman visszajöhettek volna még egyszer utóvizsgázni, de nem éltek ezzel a lehetőséggel. A dékán még azt is engedélyezte nekik, hogy a vizsgájukat a szorgalmi időszakban tegyék le, de ezzel sem éltek. Ehelyett súlyos rágalmakat terjesztettek, aminek egyetlen pontja sem igaz – panaszolta az egyetemi tanár.
Dr. Jobbágyi Gábor kitért arra is, hogy a magánjogi intézetben a legszigorúbban tiltja a szeszes ital fogyasztását. Az is lehetetlen, hogy egy vizsgáztató elaludjon a vizsgán, mivel mindig ül mellette egy tanársegéd vagy egy másik tanár, ráadásul sok az adminisztráció, öt hallgató tételt húz, egy vizsgázik, négy közben felkészül. Azonkívül a vizsgák nyilvánosak, vizsgáztatás közben az egyetem más hallgatói is beülhetnek, hallgathatják a feleletet. E három diák esetében is ez történt. Dr. Jobbágyi Gábor szerint a hallgatókat semmiféle jogsérelem nem érte azon túl, hogy egy adott vizsgán, az írásbelin és a szóbelin megbuktak.
A három bukott levelezős hallgató panaszával végül is Takács Albert ombudsman-helyetteshez fordult. Dr. Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja úgy látja, hogy egy nem jól szereplő diák olykor nem saját magában keresi a hibát, hanem az oktatójában. Amivel viszont oktatótársait megvádolták, az azért súlyos, mert belegázoltak a személyiségi jogaikba. Ennek ellenére mind a három diák dékáni méltányosságot kapott, vagyis lehetőséget egy újabb utóvizsgára. Azt a kérésüket nem teljesítették, hogy utólag semmisítsék meg elégtelen vizsgaeredményüket. Ennek a kérésnek a teljesítése nem jelentett volna mást dr. Bándi Gyula szerint, mint bátorítást adni annak a folyamatnak, hogy ezentúl forduljon a hallgató a bírósághoz, ha nem ötöst, hanem kettest kap a vizsgán. Elvégre a felsőoktatásnak is van egy szabadsága, autonómiája, az oktatónak is vannak alkotmányos jogai – szögezte le a dékán –, amibe még az egyetem vezetése sem avatkozhat be, vagyis az, hogy a tudás minőségét, a felkészültséget az oktatási szabályoknak megfelelően a tanár elbírálhassa.
A vizsgakrach megnyugtatóan fejeződhetne be, ha befejeződne. A három hallgató a kedvezmények ellenére nem jelent meg az utóvizsgán.