Szinte emberfeletti feladatra vállalkozott sorstársai érdekében egy kiskunhalasi asszony. Elhatározta, hogy felgyalogol Medgyessy Péterhez a fővárosba. Tegnap délelőtt útnak is indult a Református Pedagógiai Szakszolgálat kiskunhalasi épülete elől. Az első éjszakát Kiskőrösön töltötte, és ma este a tervek szerint Soltra érkezik majd. Egy petíciót visz magával, amihez máris ezerötszáz aláíró csatlakozott. A hat pontból álló beadvány emberhez méltó életet, valódi esélyegyenlőséget kér és követel a fogyatékossággal élő embereknek.
– Csak annyit kérek: ne azt írják, hogy alamizsnáért megyünk! – szögezi le elöljáróban G. Szabó Hajnalka, aki a demonstráció szervezési munkáit vállalta magára. Az intelem oka, hogy némelyik médium máris pénzkunyerálássá ferdítette a nemes célokért útjára indított önfeláldozó akciót. Pedig az ép embereknek is jócskán megterhelő gyaloglás résztvevője és a szervezők nem akarnak mást, mint hogy fogyatékos honfitársaink jogait ne korlátozzák, és nekik is lehetőségük legyen ebben az országban a biztonságos, tisztességes élethez.
Pfendler Józsefné, Marika több szempontból érintett a kérdésben. Egyrészt ő maga is mozgáskorlátozott. Tizenkilenc évvel ezelőtt egy szörnyű baleset következtében amputálták az egyik lábát. Élettársával együtt utaztak, amikor a vasúti átjáróban lefulladt az autó, és beléjük rohant egy gyorsvonat. Marika társa életét vesztette a karambolban. Azóta az aszszony férjhez ment, három saját gyermeket nevelnek. A legidősebb köztük a tizenhárom éves József, születési károsodott, súlyosan fogyatékos gyermek. A kiskunhalasi református egyházközség gondozóházába jár, ahol Pfendler Józsefnét a szülők érdek-képviseleti fórumának elnökévé választották. Ezt a fórumot is képviseli a kiskunhalasi édesanya, akit nyolc érintett szülő kísér el hosszú vándorútjára.
– A gondozóházba nemcsak Kiskunhalasról, hanem a környező falvakból, tanyákról is rendszeresen hordják hozzánk a fogyatékos gyermekeket. A mindennapos utazás a családok többségének elviselhetetlen terhet jelent. Ezért elhatároztuk, hogy egy speciális mikrobuszt vásárolunk, adományok gyűjtésével teremtjük elő rá a pénzt. Volt, aki segített, de a legtöbb helyen nemtörődömséggel, üres ígéretekkel és elutasítással találkoztunk. Volt, aki meg sem hallgatott minket – mondja Pfendler Józsefné arról, hogy miként jutott el a demonstráció gondolatához. A gyűjtés kudarcba fulladt, és az érintett szülők csalódottan tapasztalhatták, törekvésükkel nem rokonszenveznek sem az állami intézmények, sem a társadalom. Az utolsó csepp azonban az volt a pohárban, amikor nyilvánvalóvá vált: nincsenek egyedül a kudarcaikkal, a szép és hangzatos kormányzati ígéretek ellenére a fogyatékos emberek elkeserítő helyzete ebben az országban egy jottányit sem változott.
Erre próbálja most felhívni a közvélemény és a politikusok figyelmét a kiskunhalasi asszony, ezért vállalja a testet-lelket próbára tevő gyaloglást a fővárosig. Egy autó is követi a csoportot, amely a heti váltóruhát, az élelmet, a sátrakat, a hálózsákokat, illetve egy pár mankót és – végszükség esetére – egy kerekes széket szállít. Telefonon tartják a kapcsolatot az orvosukkal. Szállásra nincs gondjuk, mert a tervezett állomásokon – Kiskőrös, Solt, Dunavecse, Szalkszentmárton, Kiskunlacháza, Dunaharaszti – a mozgáskorlátozottak helyi egyesületei, fogyatékosokkal foglalkozó más szervezetek vagy éppen egy panziós vállalkozó látja vendégül a zarándokokat. A szervezőkhöz már hatvan elektronikus levélben érkeztek felajánlások, támogató nyilatkozatok. A gyaloglókhoz várhatóan útközben is sokan csatlakoznak majd. Különösen az utolsó napon, július 7-én, amikor hajnali ötkor indul a csoport, és a Soroksári úton, a rakparton haladva érkezik a Miniszterelnöki Hivatal elé. Sok jóra azonban a demonstrálók nem számíthatnak. Medgyessy titkárságán keresztül már megüzente Pfendlernének: személyesen várhatóan nem tudja majd fogadni, s maga helyett a kabinetfőnökét küldi ki elé.
Csak reménykedhetünk tehát abban, hogy méltó fogadtatásban és figyelemben részesülnek a petíció azon pontjai, amelyek a sérült és fogyatékos gyermekek ellátását, fejlesztését szolgáló intézmények számának növelését, a közlekedési problémák megoldását kérik. Meghallgatásra találnak az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogszabályok betartására, a fogyatékos felnőttek lakóotthonainak létrehozására és a sérült gyermeküket nevelő szülők támogatására vonatkozó kérések. És az az óhaj, hogy egy fogyatékossággal élő polgár ugyanúgy eljuthasson a közintézményekbe, a színházba vagy a mozikba, mint ahogy megteheti ezt a többségi társadalom.
Otthon Start
A fiatalabb korosztály itthon maradását is segítheti az Otthon start
