Az Európai Néppárt mindig is a közép-európai országok integrációjáért szállt síkra, így már csak ezért is fontos, hogy a frakció alapító ülésére itt, Budapesten kerül sor – fejtette ki Hans-Gert Pöttering, az EPP frakcióvezetője tegnap, amikor köszöntőjében útjára indította az uniós országok kereszténydemokrata pártjait tömörítő néppárt frakcióülését. Mint a politikus hozzátette, ma már a tíz új tagország is ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, senki sem alá- vagy fölérendelt. A brüsszeli politikus gratulált a magyar jobboldalnak, mely az EP-választáson megszerzett jelentős többségével hozzájárul ahhoz, hogy az EPP újra a legerősebb frakciót adhassa. Pöttering ismételten utalt arra a néppárti törekvésre, amelynek értelmében az európai szinten leginkább támogatott pártnak, vagyis az EPP-nek kell az Európai Bizottság elnökét adnia. Mint ismeretes, az uniós országok vezetői a közelmúltban támogatásukról biztosították Durao Barrosót, akinek személyéről július 22-én szavaznak majd.
Valéry Giscard d’Estaing azt szeretné, ha az európai alkotmányos szerződést két éven belül, 2006. július 1-jére sikerülne minden uniós tagországnak ratifikálnia. „Jó lenne, ha az alkotmány ratifikálása összehangoltan és viszonylag gyorsan megtörténne, hiszen közös akaratról van szó, ami egész Európa életét meghatározza” – jelentette ki az európai alkotmány kidolgozásában kimagasló szerepet játszó francia politikus.
*
A köszöntőt követően az anyanyelvén felszólaló Schmitt Pál felhívta a figyelmet az unióban mindeddig ismeretlen magyar nyelv szépségeire, s fontosnak nevezte, hogy a közös politikában részt vevők valóban megismerhessék egymást. Mint a Fidesz alelnöke fogalmazott, rászolgáltunk a bizalomra, amely a közös munka alapvető feltétele. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kiemelte, hogy az Európai Unió ne csak gazdasági együttműködés legyen, hanem olyan közösség, amely humánus többletet, értékeket is nyújt. A politikus asszony szavai szerint az uniós tagság búcsú a könnyűnek nem nevezhető múlttól, Jalta örökségétől és a kompország státusától is. Szájer József szimbolikus helynek nevezte a magyar Parlamentet, és szólt a Kossuth téren elhelyezett lyukas zászlóról, amely azokra is emlékeztet, akik ezen a helyen vesztették életüket. „Ha ismerik múltunkat, tudhatják, miért olyan fontos számunkra a szabadság.” A múlt immár mindannyiunké, s „jeleket kell elhelyeznünk, hogy ami történt, ne ismétlődhessen meg többé”. Mint a fideszes politikus fogalmazott, a mind a 25 tagországot képviselő Európai Néppárt frakciója valódi családdá nőtte ki magát, ami nagyrészt vezetőinek köszönhető. Éppen ezért – tette hozzá Szájer József – a magyar delegáció támogatja, hogy a jövőben is Hans-Gert Pöttering töltse be a pozíciót.
A tegnapi találkozó zárószakaszában Valery Giscard d’Estaing volt francia elnök, a konvent vezetője tartott előadást. A politikus a következő idők nehézségeiről szólva leszögezte, hogy az állampolgárok számára kell építeni a jövőt, azoknak, akik megválasztották képviselőiket. „Manapság mégis sokat hallunk az államról és keveset az emberekről” – vélte Giscard d’Estaing. A nagy tekintélyű államférfi szerint fel kell tenni a kérdést, hogy az európai parlamenti választáson való alacsony részvétel mennyire jelenti az unió elutasítását. A konventelnök szerint kimondható, hogy a döntéshozatal túl bonyolult, nem elég hatékony, távol áll az emberektől, akik ezért nem is érzik demokratikusnak. Az uniós alkotmány kidolgozásáért felelős testület vezetője szerint a közös alapdokumentumnak is tiszteletben kell tartania mindezt. „Sokszor merész lépéseket kellett tennünk, de tudtuk, ha a kormányok nem fogadják el tervezetünket, hiába dolgoztunk, s ez nem vinné előre Európát” – tette hozzá Giscard d’Estaing. A konvent elnöke ugyanakkor úgy vélte, siker, hogy az általuk beterjesztett alkotmányt 95 százalékban elfogadta az uniós vezetés.
Varga-Bajusz Veronika
Százezernél is többen kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben
