Hiába sorolta Iránt Irak és Észak-Korea társaságában Bush a „gonosz tengelyéhez”, egy ideig úgy nézett ki, hogy megtörik a jég, és Teherán szót ért Washingtonnal. A pusztító földrengés után amerikai orvosok landoltak elsőként a katasztrófa sújtotta területen. Ám Irán ellenszegülése atomprogramjának feltárására újra kardcsörgetést váltott ki a Pentagonban.
A nyolc angol tengerész ügye sem használt Irán nemzetközi megítélésének. Az amerikaiak kémkedés vádjával egy hete kiutasítottak két iráni diplomatát. John Bolton washingtoni államtanácsos válaszképpen felhívta a „szabad világ” figyelmét, hogy az iráni atomprogram sokkal veszélyesebb, mint Észak-Koreáé.
Teherán ügyesen meglovagolta a Bush és Ahmed Csalabi keltette hangulatot Szaddám Huszein állítólagos tömegpusztító fegyvereivel kapcsolatban. Iráni ügynökök felvették a kapcsolatot a Startfors nevű, CIA közeli információs céggel, és igazolták a vegyi és bakterológiai fegyverekről terjengő híreket. Mint időközben kiderült, Csalabi nemcsak a CIA-tól kapott mesés fizetést, hanem az iráni titkosszolgálattól is.
Hiába ejtette Paul Bremer amerikai kormányzó a kettős ügynököt, az okozott kár jóvátehetetlen. Teherán előre értesült az amerikaiak stratégiájáról. Időközben az is kiderült, hogy az iráni vezetés tisztában volt az iraki hadvezetés tervével is, miszerint az ország lerohanása után gerillaháború kezdődik. Ezt az információt azonban gondosan megtartották maguknak. Az Egyesült Államok haderejének gyengítése érezhetően elégtétellel tölti el Teheránt. Irán jelenleg a legjobb úton halad afelé, hogy a Közel-Kelet legdominánsabb hatalmává váljon. Washingtonra igen nagy nyomás nehezül Izrael felől is, hiszen rájuk nézve komoly fenyegetést jelent az atomhatalommá fejlődő „Allah országa”.
Százezernél is többen kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben
