Néppárti nagyító alatt a román demokrácia

A romániai helyhatósági választási törvény megváltoztatása nehezen egyeztethető össze a koppenhágai kritériumokkal – nyilatkozta lapunknak Ilkka Suominen, az Európai Néppárt alelnöke, aki az Európai Néppárt (EPP) vizsgálóbizottságának tagjaként nemrégiben a demokrácia állapotáról tájékozódott Romániában.

Elfogadható a választási törvény? Milyen benyomásokat szerzett Romániában?
– Természetesen különböző forrásokból tájékozódtunk, így például Ioan Rustól, a kormányzó Szociáldemokrata Párt kolozsvári polgármesterjelöltjétől, volt belügyminisztertől is. A küldöttség rögzítette a romániai helyhatósági választási törvénnyel kapcsolatos benyomásait, de következtetéseinket csak ezután hozzuk nyilvánosságra. Ha a személyes véleményemre kíváncsi, azt mondhatom, hogy az én hazámban aligha fogadnának el egy efféle törvényt.
– Ezek szerint az erdélyi magyarság helyzete nem hasonlatos a finnországi svédekéhez?
– Nem igazán. Persze, a két kisebbség bizonyos értelemben hasonlít, hiszen a finnországi svédek éppen úgy őshonosak, mint az erdélyi magyarok. Azt gondolom, hogy a finn állam rendkívül magas színvonalon biztosítja a svéd kisebbség kulturális és nyelvi jogait. Ne feledje, az én hazám kétnyelvű. Az embernek bizonyos pozíciók betöltésénél svédül is tudnia kell, és ezt mindenki természetesnek tartja. Anélkül, hogy részletesen taglalnám a kulturális autonómia fogalmát, kétségtelen, hogy egyfajta alapjogról van szó.
– Tapasztalatai szerint mi akadályozza leginkább a demokrácia kiteljesedését Romániában?
– Külföldiként nem igazán láttam át minden részletet, de azt hiszem, a sajtó szabadságával és függetlenségével változatlanul sok gond akad. Problémát jelent az is, hogy a parlamenti pártok láthatóan megnehezítik a törvényhozásba vezető utat mások számára.