Rabbik érkeznek Izraelből

Több nagyobb vidéki zsidó hitközség a hazai rabbihiányra tekintettel határainkon kívül, többek között Izraelben próbál rabbit keresni – közölte érdeklődésünkre Heisler András, a Mazsihisz elnöke.

Arra, hogy a magyarországi hitközségek maguk kereshessék leendő rabbijukat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) új alapszabálya ad lehetőséget. Heisler András elnök úgy értékelte, azzal, hogy ismét a hitközségek választhatják meg vallási vezetőjüket, és többé nem a szövetség dönt erről, a hazai vallásos zsidóság visszatért az egyes helyi közösségek autonomitását biztosító, 1945 előtti tradícióhoz. A háború után állami nyomásra azért vezették be a zsidó hitélet központi irányítását, hogy könnyebben érvényesüljön az Állami Egyházügyi Hivatal befolyása. A Mazsihisz egyébként magában foglalja a 16 templomkörzetű Budapesti Zsidó Hitközséget, a 22 vidéki taghitközséget és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget. A vidéki hitközségek túlnyomó többségének jelenleg nincs állandó rabbija.
A korábbi évtizedek vallásellenességének máig ható hatása miatti rabbihiányt az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemről kikerülő évi néhány új rabbi nem tudja pótolni, ez a magyarázata, hogy több vidéki hitközség határainkon túl, például Izraelben igyekszik rabbit keresni. Kérdésünkre válaszolva Heisler András kifejtette: magyarul beszélő, magyarországi gyökerű, kötődésű jelöltekről van szó. Szerinte a kinti rabbikeresés azért sem szolgáltathat tápot holmi „xenofóbiának”, mert a mindig is a magyar társadalom részét képező hazai zsidóság tagjai Magyarországot tekintik hazájuknak. Ugyanakkor az Izraelhez való kötődést is természetesnek nevezte a Mazsihisz elnöke, mondván, a hazai zsidók tudatában Izrael ősi földként, vallási szent helyként és olyan országként jelenik meg, ahol rokonok, barátok és ismerősök sokasága él.