Európában és Észak-Amerikában sokaknak rendkívül fontos, hogy lebarnultak, kreolak legyenek. A kívánt bőrszín eléréséért sok időt töltenek szoláriumban, automata napbarnítóban, s ha lehetőség nyílik rá, gyakran vesznek napfürdőt is. Ázsiában sok helyütt ennek éppen az ellenkezője történik. Ott az emberek dollármilliókat költenek krémekre és oldatokra, amelyek használata biztosítja a világos bőrszínt. Indonéziában még ilyen színt kölcsönző dezodort is lehet vásárolni. A világos bőr iránti vágyakozás a kozmetikai ipar erőteljes fellendülését ígéri Ázsiában. A makulátlan fehér bőr mint szépségideál azokból az időkből származik, amikor a metropolisokban felhőkarcolók helyett szegényes házikók, viskók szegélyezték az utcákat. Az emberek fizikai munkát végezve rengeteg időt töltöttek az utcán és a mezőkön. Így a lebarnult külső a szegénységről és a szabadban végzett fárasztó munkáról árulkodott. Ezért a vakítóan fehér bőr sok ázsiai számára előkelőségről, jólétről és nőiességről tanúskodott, s így van ez a mai napig. A távirati iroda által közölt piackutatási felmérés szerint Indonéziában a férfiak 69, Malajziában 74 százaléka a fehér bőrű nőket kedveli. A hölgyekről Berenice Tse, a L’Oréal Paris kozmetikai cég hongkongi menedzsere ekképpen vélekedett: az ázsiai nők rémesnek találják a szeplőt, s egyáltalán nem óhajtják, hogy arcbőrük sárgásbarna árnyalatú legyen. Nekik központi kérdés a fehér bőrszín.
Hongkongban minden második nő a bőrét világosító kozmetikumokat használ. Ez pedig a kozmetikumok előállítóinak többmilliós dollárnyereséget jelenthet. A Siseido japán kozmetikai óriás egész ázsiai üzleti forgalmának negyede a bőrt világosabbá tévő készítményekből származik. Thaiföldön, ahol az arcápoló szereket előállító ipar évente 82 millió eurónak megfelelő üzletet bonyolít le, a forgalom hatvan százalékát a bőrt fehérítő szerek teszik ki. A cégek közötti konkurencia igen erős. A hatékonyság és az eladhatóság érdekében egyes gyártók nagyon sok higanyt kevernek a bőrt világosító cikkeikbe, hogy minél erősebb legyen fehérítő hatásuk. E kiélezett küzdelemben egyes gyártók már az eszközökben sem válogatnak: Hongkongban két éve egy asszony megbetegedett a higanytartalmú kenőcstől, s többen kénytelenek voltak szakorvoshoz fordulni, mivel az általuk használt szerek higanykoncentrációja a sokszorosa volt a javasoltnak. Az akkortájt elvégzett vizsgálatok azonban harminckét kozmetikai szernél is kimutatták, hogy azok nem tartalmaznak a megengedettnél nagyobb arányban egészségkárosodást okozó vegyi anyagokat. Így az ázsiai nők egy része tovább használhatja a fehér bőrszínt kölcsönző krémeket, az európaiak és észak-amerikaiak egy része pedig tovább „aszalja” magát a különféle berendezésekben.
Két titkos összetevő, amitől csodás lesz a vasárnapi húsleves
