Törvényszék előtt Szaddám Huszein

Bagdadban megkezdődött Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök meghallgatása a különleges törvényszék előtt. Mindenekelőtt ismertették az ellene és tizenegy volt magas rangú iraki tisztviselő ellen felhozott vádakat. Szaddám Huszeint többek között emberiség elleni háborús bűnökkel és népirtással vádolják. A volt elnök ugyanakkor nem ismerte el az ellene felhozott vádakat, és nem volt hajlandó aláírni a főbb vádpontokat tartalmazó okmányokat.

Szaddám Huszeint egy közelebbről nem megnevezett helyről helikopteren szállítottak a meghallgatás helyszínére, a bagdadi, Győzelem nevű amerikai táborba. Fekete öltönyben és fehér ingben, nyakkendő nélkül jelent meg a bíróság előtt, szakálla gondozott volt. Bemutatkozásakor ezt mondta: „Szaddám Huszein vagyok, Irak elnöke.” A volt elnököt bilincsbe verve, derekán lánccal vezették be a terembe, lábait azonban nem kötötték béklyóba. A bíróság előtt levették kezéről a bilincset.
Eleinte nem reagált az előtte felolvasott vádakra. Amikor azonban meghallotta, hogy Kuvait megszállása is a vádak között van, kifakadt: „Kuvait iraki terület, nem szálltam meg. Az iraki nép érdekében vonultam be Kuvaitba.”
*
Szaddám Huszein ellen hét fő vádat fogalmaztak meg: vegyi fegyver bevetését 1988-ban a kurdok lakta Halabdzsa város ellen, a síita felkelés leverését, tömeggyilkosságokat, az Irán elleni háborút, Kuvait megszállását, a Barzáni klán 5000 tagjának, valamint síita vallási méltóságoknak a meggyilkolását.
A vádlott a szomszédos ország lerohanását azzal indokolta, hogy a kuvaitiak – akiket kutyáknak nevezett – „iraki nőket adtak-vettek 10 dinárért”. A volt elnök az Irakban lévő külföldi csapatokat megszállóknak nevezte, és hangsúlyozta, a most megkezdődött bírósági eljárással emelni akarják George Bush „árfolyamát” a küszöbön álló amerikai elnökválasztás előtt. Szaddám Huszein 10 vádlott-társát később hallgatják meg. Valamennyi meghallgatásról videofelvétel készül, de egyenes adásban nem közvetítik az eljárást. Szálem Csalabi, az előző rendszer vezetőinek ügyeiben ítélkezni hivatott iraki különleges törvényszék vezetője elmondta, hogy a pontosan meghatározott vádpontokat tartalmazó formális vádirat csak hónapok múlva készül el, és maga a büntetőper 2005 előtt aligha veszi kezdetét.
Kiszivárgott hírek szerint a védelmet arra a jogi érvre fogják építeni, hogy az Irak elleni katonai akció és a megszállás illegális volt, és így a megszállás kezdete óta lezajlott minden jogi aktus is illegális. Szaddám Huszein védői megkérdőjelezték az ügyben ítélkező iraki törvényszék és az egész jogi eljárás törvényességét. Mohamed Rasdan jordániai székhelyű jogász, aki a húszfős ügyvédi csapatot vezeti, a BBC rádiónak elmondta: a szövetséges hatóságok eddig egyetlen alkalommal sem engedélyezték a védőknek a volt elnök személyes felkeresését. Rasdan szerint a védők már fél évvel ezelőtt írásban kérték az amerikai kormánytól, hogy felvehessék a kapcsolatot Huszeinnel, de az amerikaiak ezt visszautasították. Az ügyvéd elmondta, az iraki igazságügyi és a védelmi minisztériumtól az ügyvédek olyan figyelmeztetést kaptak, hogy ha iraki földre teszik a lábukat, „megölik és feldarabolják” őket.
Némi meglepetést keltett Dzsalál Talabani, iraki kurd vezető nyilatkozata, aki ellenzi, hogy halálos ítélettel sújtsák a megbuktatott elnököt. „Szaddám Huszein egyike a világ leggonoszabb bűnözőinek, aki több millió ember haláláért felelős. Tömegesen gyilkolt bennünket, kurdokat, felgyújtotta és lerombolta városainkat. Én azonban ügyvéd vagyok, és úgy ítélem meg, nem szabad halálra ítélni” – közölte a Kurdisztáni Hazafias Unió vezetője. Bagdadban Szaddám Huszein mintegy száz áldozata tegnap békés tüntetésen biztosította támogatásáról Ijád Allávi ideiglenes kormányát. Az amerikai nagykövetségnek és a kormány székhe-lyének otthont adó zöld zóna főbejáratánál összegyűlt tüntetők között többen a síita Iszlám Dava (Iszlám Hangja) párt tagjai voltak, amelynek alapítóját, Mohammed Bakr asz-Szadr nagyajatollahot Szaddám Huszein rezsimje 1980-ban meggyilkolta.