Vitatható információgyűjtés

Ellentmondásosak a titkosszolgálati eszközökkel szerzett információk felhasználhatóságára vonatkozó szabályok – közölte tegnap Tóth András titkosszolgálati államtitkár. A politikus reményének adott hangot, hogy a parlament még ősszel egyértelművé teszi a szabályokat.

Példaként említette a brókerügyet Tóth András a korrekció igényével kapcsolatban, amelyben a titkos információgyűjtésre az engedélyt még a régi büntetőeljárási törvény alapján adták meg, majd már az új törvény hatálybalépése után tett feljelentést a Nemzetbiztonsági Hivatal. A PSZÁF ügyéről elmondta: a hivatal az információgyűjtésre szóló engedélyt a PSZÁF mint intézmény tevékenysége elleni támadás felderítésére kérte, s tisztázni akarta azt is, hogy az elnök megverése mögött „húzódik-e olyan szándék, amely az intézmény működését kívánja befolyásolni”. Ennek keretében azt is vizsgálták, hogy a feltételezett támadás sértheti-e Magyarország pénzügyi-gazdasági biztonságát.
Rámutatott: a nemzetbiztonsági törvény szerint a titkosszolgálati eszközökkel keletkezett adatok átadhatók a nyílt eljárásban, amenynyiben az nemzetbiztonsági érdeket nem sért. Közölte: a tavaly július 1-jén hatályosult új büntetőeljárási törvény óta szakmai polémia van arról, hogyan értelmezhető a célhozkötöttség elve, és a gyűjtött információ szűkebb vagy szélesebb körben használható-e fel. A korábbi törvény lehetővé tette a keletkezett információk szélesebb körű felhasználását bizonyítékként.
– Tény, a büntetőeljárási és a nemzetbiztonsági törvény nincs összhangban – mondta. Közölte azt is, hogy a büntetőeljárási törvény elfogadását követően vannak olyan bírósági ítéletek, amelyekben a bíróságok egyes esetekben a titkosszolgálati eszközökkel keletkezett információt a bizonyítékok közül kizárták. Közlése szerint az, hogy egy titkosszolgálati eszközökkel keletkezett információ nem használható fel közvetlen bizonyítékként, nem jelenti azt, hogy nem lehet felhasználni a büntetőeljárás során.

---