Fellélegzett az orosz sajtó és feltehetőleg Moszkva is, hogy a katari bíróság végül halálbüntetés helyett életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki első fokon Anatolij Belaskovra és Vaszilij Bogacsovra, akik hivatalos kiküldetésben tartózkodtak a 800 ezer lakosú öböl menti monarchiában. Szakértők szerint mindez Putyin elnök közbenjárásának is köszönhető, aki a két ügynök letartóztatása után telefonon hívta fel a kuvaiti emírt, aki most az ítélettel nyitva hagyta az ajtót Moszkva felé, az orosz hatóságok megalázásával kielégítette a szakadár csecseneket, az arab világnak pedig megmutatta, hogy országában ő az úr. Az orosz sajtó mindemellett megjegyzi, hogy ezt a kompromisszumot csak egy nyilvánvaló megaláztatás árán lehetett elérni, a verdikt ugyanis kimondja a két hírszerző bűnösségét az ENSZ nemzetközi terroristalistáján szereplő Jandarbijev szeparatista vezető előre megfontolt megölésében, amelyet az indoklás szerint az orosz vezetés utasítására a múlt év végén terveztek meg, majd februárban Dohában hajtottak végre. A Kommerszant kommentátora ugyanakkor megjegyzi azt is, a két ügynök jobban járhat, ha nem kerül haza, még ha az orosz lakosság általában hősöknek tartja is őket, nem pedig gyilkosoknak. Oroszországban ugyanis hosszú és nehéz elszámolásra számíthatnak, miután (bűnösségük kezdeti beismerésével) kellemetlen helyzetbe hozták parancsnokaikat, a diplomatákat, sőt magát Vlagyimir Putyin elnököt is. A lapok elismeréssel írnak arról, hogy a hatalom nem hagyta cserben bajba került embereit, emlékeztetve arra, hogy hasonló esetekben az amerikaiak kommandót küldenek a helyszínre. Moszkva azzal mindenesetre segített a két ügynökön, hogy elismerte, titkosszolgálati tisztekről van szó, akik azonban „a terrorizmus elleni harccal összefüggő információs-elemző feladatot” hajtottak végre.
Egy, a katonai felderítéshez közel álló, a Strana.ru internetes portálnak névtelenül nyilatkozó szakértő mindenesetre megjegyezte, ilyen eset már régen nem fordult elő az orosz szolgálatokkal, hiányolva, hogy verzióját igazolva Moszkva nem állt elő bizonyítékokkal. Felhívja a figyelmet az ügy kapcsán arra is, hogy a Kreml terrorizmus elleni „szövetségeseinek” hatékony közreműködése nélkül aligha tudtak volna ilyen fogást felmutatni a katari szolgálatok. Hasonló esetekre utalva megállapította, Washington, illetve London ismét igazolta vonzódását a kettős mérce alkalmazásához, a megleckéztetés mögött Oroszország Irak megtámadásával kapcsolatos magatartását feltételezve.
magyarorszag-segitseg-ukrajna-gaz
