Azt mondja Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke, hogy a közszolgálati tévére nem a politikai középen állás, hanem a szakmai centrum keresése a jellemző. Nem egészen értem, mi az a szakmai centrum, amit keres Rudi Zoltán, de attól tartok, eleddig nem sikerült megtalálnia. Az a sok bornírt amerikai baromság, ami reggeltől estig ömlik a televízióból, vagy az éjszakánként sugárzott buja, perverz „alkotások” nem hiszem, hogy a szakmai centrum keresésének irányába mutatnak. (Utóbbi létét egyébként azzal magyarázta az elnök, hogy ezeket a filmeket nem ő, hanem még hibbant elődei vásárolták kilószámra, így aztán most gyorsan műsorra tűzik a még raktáron lévőket, mi mást tehetnének.)
De vissza a lényeghez: a köztévé keresi a szakmai centrumot. E keresgélés egyik részleteként ősztől nem láthatunk majd konzervatív értékeket felmutató filmeket, műsorokat, azonkívül csökken majd a határon túliaknak szánt, illetve róluk szóló produkciók száma is. (Egyszer azért tisztázni kéne, mit is jelent a konzervatív kifejezés, vaskalapos, szemellenzős, bigott világnézetet, avagy nemzeti értékeket őrző, hagyománytisztelő, hazához kötődő magatartást? Mibelénk az előbbit verték a Kádár-korban…) Én sok sikert kívánok Rudi (Keresgélő) Zoltánnak, hogy megtalálja azt a bizonyos szakmai centrumot, s alaptalanná lesz az a félelmem, hogy jönnek az újabb Friderikusz-show-műsorok a maguk konzervtapsaival, műröhejeivel, az állami díjas Nap-kelte pedig végképp kirekeszti soraiból az ellenzék hangját.
A keresgéléssel egyébként maximálisan egyetértek, meg kéne végre találni azt a pontot, amely magában foglalja a nemzet egészének vágyait. Jobboldaltól a baloldalig, határon innen és határon túl…

Földrengés volt Magyarországon