Oroszország tegnap halottait gyászolta, miközben a lapok a két utasszállító repülőgép katasztrófája kapcsán a 2001. szeptember 11-i New York-i merényletekkel vontak párhuzamot. Immár Oroszországnak is megvan a maga szeptember 11-éje – emelte ki a Nyezaviszimaja Gazeta, amely nem az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, hanem a csecsen szakadárok kezét látta a két gép 89 emberéletet kioltó pusztulásában. Augusztus 24. több lap szerint Oroszország szeptember 11-éjévé válhat már csak azért is, mert kiváltja a légi közlekedés, sőt az egész állam biztonsági rendszerének radikális átszervezését, ahogyan az Amerikában és részben Európában történt. Mint a Vedomosztyi megjegyezte, Putyin elnök megbízta a kormányt olyan törvénymódosítások kidolgozásával, amelyek a repülőterek igazgatóságai helyett a Belügyminisztérium hatáskörébe utalnák a reptérbiztonsági felügyeletet, beleértve a beszállás előtti ellenőrzést is.
A katasztrófa körülményeinek vizsgálata alapján ugyanakkor egyelőre nem állítható egyértelműen, hogy merénylet történt volna. Nehezíti a történtek rekonstruálását, hogy a két fekete dobozt ugyan megtalálták, de legfeljebb az egyik szalagon lévő információk értékelhetők, s ez a felvétel is rendkívül rossz minőségű. A vizsgálatokat vezető Igor Levityin közlekedési miniszter szerint egyelőre sem a baleset, sem pedig a merénylet eshetőségét nem lehet kizárni. Utóbbi mellett szól, hogy a két katasztrófa lényegében egy időben, három perc különbséggel történt, ami bizonyos terrorszervezeteknek szinte „védjegye”, míg ez ellen szól, hogy a holttestek nem égtek meg. A merényletet ez idáig nem vállalta Aszlan Maszhadov exelnök környezete sem, ám ez megfigyelők szerint semmit nem jelent, hiszen a harctéri parancsnokok – így az ingusföldi betörésben az al-kaidás kötődésű szaúdi Abu Bakar vezetésével részt vevő arabok – manapság meglehetősen önállóan tevékenykednek, s korántsem egyeztetik mindig terveiket. A Kommerszant a találgatásokkal kapcsolatban felveti, hogy a hatóságok ki akarják várni, amíg a vasárnapi csecsen elnökválasztás lezajlik. Addig emberi mulasztásnak, technikai hibának, rossz minőségű üzemanyagnak tudják be a két gép egyidejű lezuhanását, de a jövő héten újra előtérbe kerül a terrorista magyarázat – jósolta a lapnak a biztonsági szolgálat egy nyomozója.
Az azonban a legfrissebb történésektől függetlenül állítható, hogy a választásokhoz közeledve egyértelműen aktivizálódtak a szeparatista harcosok. Ezt igazolja az is, hogy mint a Groznyenszkij rabocsij újságírója, Aszet Vazajeva a BBC-nek elmondta, a hét végén az ingusföldi betöréshez hasonlóan állítólag közel 300 fegyveres szivárgott be Groznijba, ahol rendőrőrsökre és választási helyiségekre támadtak. A Gazeta az eset kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a szakadárok ezúttal nem ostromoltak közigazgatási épületeket, s úgy lövöldöztek, mintha csak egy későbbi, esetleg a választások körüli akció főpróbáját tartanák. Orosz források megjegyzik, az akciókkal a szakadároknak azt is igazolniuk kell, hogy nem értelmetlenek a külföldről, elsősorban Törökországból és Szaúd-Arábiából az ellenállás finanszírozására érkező támogatások. Mint e források állítják, csupán az elmúlt időszakban 65 ezer dollár jutott el a „szponzoroktól” Baszajevékhez.
A választások megtorpedózását célul kitűző Maszhadovék aktivizálódását ellensúlyozandó, Putyin elnök ismét villámlátogatást tett a hét végén a köztársaságban, s Abu Alhanovval, valamint a meggyilkolt elnök fiával, Ramzannal megjelenve Ahmad Kadirov sírjánál egyértelműen demonstrálta az eddigi politika folytonosságának szándékát.
Alhanov az utódjelölt. A nehezen megközelíthető hegyi falvakban már megkezdődött a voksolás, amelynek egyértelmű esélyese a Kreml által támogatott csecsen belügyminiszter, Alu Alhanov rendőr vezérőrnagy, aki az Ala független szociológiai központ felmérése szerint a szavazatok 52,7 százalékára számíthat. A második helyen az egyik akadémiai intézet vezetője, Abdulla Bugajev futhat be 16,2, míg a harmadikon a csecsenföldi biztonsági szolgálat munkatársa, Movszar Hamidov 8 százalékkal. A többi négy jelölt a felmérés szerint aligha éri el a négy százalékot. A kérdezőbiztosoknak a szavazásra jogosultak 59 százaléka jelezte biztosan voksolási szándékát, míg 15 százalék valószínűleg elmegy szavazni. (MN)
