Gyurcsány Ferenc, a koalíció miniszterelnök-jelöltje felkérte a pénzügyminiszteri posztra Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét. A kormányfőjelölt értesüléseink szerint az MSZP szerdai kongresszusa után telefonon felhívta Bokros Lajos volt pénzügyminisztert; úgy tudjuk, neki is ajánlatot tett, de legalábbis szakértőként számít rá az új kormányprogram kialakításában. A jelenlegi miniszter, Draskovics Tibor mellett a fő érv az, hogy élvezi a nemzetközi befektetők bizalmát, de ugyanez elmondható Surányiról és Bokrosról is.
Miniszterelnök-jelöltté választásának másnapján Gyurcsány Ferenc tárgyalóasztalhoz ült a koalíciós pártok képviselőivel is. Ezen az egyeztetésen kiderült: az SZDSZ is támogatja személyét. A zárt ajtók mögött zajló megbeszélés után Gyurcsány elhárította az új kormány programjával, struktúrájával, illetve a személyi kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseit firtató kérdéseket. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra – szögezte le – csak a koalíciós konzultációk végeztével kész. – Unalmas papagáj leszek a következő hetekben, mindig azt fogom mondani, hogy a türelmüket kérem – vetítette előre a politikus, aki mindössze annyit árult el: bátor, karakteres kormányt akar, ahol egyértelmű, hogy a kormányzás két együttműködő párt programjára épül. Jelezte még, hogy a következő időszakban formális és informális egyeztetéseket tart az MSZP és az SZDSZ csoportosulásaival. Elhangzott: az eddigi kormányprogram áttekintésének és az új elkészítésének irányítása Hiller István MSZP-alelnök és Pető Iván hatásköre lesz, a koalíciós szerződés áttekintése Horn Gábor és Szekeres Imre, a kormányzati struktúráé pedig Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Kiss Péter feladata.
Gyurcsány Ferenc kongresszusi szavai, miszerint a csütörtök nem a leszámolás napja lesz, nem nyugtattak meg mindenkit. Gőzerővel folynak az egymásnak ellentmondó, néha meglehetősen bizarr találgatások, melyik támogatója milyen tárcát kap az új kabinetben. A gyermek-, ifjúsági és sporttárca új vezetőjeként Újhelyi Istvánt vagy Mesterházy Attila jelenlegi politikai államtitkárt emlegetik, de egyes szocialisták felvetették Zuschlag János nevét is. Botka Lászlót, Szeged polgármesterét igazságügy-miniszterként emlegetik, még akkor is, ha ehhez le kellene mondania városában, és egy időközi választás kiírásába a jelenlegi helyzetben az MSZP nem biztos, hogy belemenne. Ezért vannak, akik úgy vélik: Bárándy Péter marad a tárca élén.
Ugyancsak nem valószínű, hogy Toller László lemondana Pécs vezetéséről, de Toller neve – aki például kortesbeszédet tartott Gyurcsány mellett – a folyosói pletykákban jövendő házelnökként merült fel. Ismeretes: Szili Katalin, aki jelenleg a parlament elnöke, a másik jelöltet, Kiss Pétert támogatta. Úgy tudni, Szekeres Imre is számíthat egy miniszteri posztra, fejlesztési, belügy- és munkaügyi tárcavezetőként emlegetik.
Nagy Sándornak is kell egy posztot keresni, aki miután Kiss Péter bejelentette, hogy marad kancelláriaminiszter, ott már nem jöhet szóba. Összefügghet a kormányalakítással az is, hogy Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége lemondott a Nemzeti Fejlesztési Hivatalban betöltött tisztségéről.
Forrásaink szerint a sokszor meglehetősen furcsa találgatásoknak az az oka, hogy Gyurcsány támogatói az MSZP tisztújító kongresszusán nagytakarítást, az „ancien régime eltakarítását” tervezik. Ebben a miniszterelnök-jelölt is érdekelt, ugyanis mivel – információink szerint – nagyon kicsi a stábja, a régi elnökséggel a háta mögött nehéz dolga lenne. Úgy tudjuk: az ellene kampányoló Lendvai Ildikó helyett Gál J. Zoltánt látná szívesen az egyik kulcspozícióban, a frakcióvezetői székben.
Elhúzott a Fidesz. A két nagy párt között igen jelentős, az összes megkérdezett körében 9, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 15-15 százalékpontnyi a Fidesz támogatottsági előnye – derül ki a Századvég és a Tárki közös, augusztus 10–18. között folytatott felméréséből. Az adatfelvétel 18-án délelőtt ért véget, vagyis Medgyessy Péter kormányátalakításra vonatkozó esti bejelentése már nem befolyásolhatta a válaszadók véleményét. Eszerint az SZDSZ támogatottsága az összes megkérdezett körében négy százalék, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig a hétszázalékos szinten áll. Az MDF a biztos szavazó pártválasztók körében háromszázalékos támogatottságot mutat.
