A kölni botrány néven elhíresült korrupciós ügy 2002 márciusában pattant ki Németországban, és a rendőrségi vizsgálat során kiderült: a német szociáldemokrata párt körülbelül félmillió márka adományt vett át törvénybe ütköző módon az állami megbízásokat elnyerő cégektől. A pártnak illegális adományokat nyújtó vállalatok között megtalálható az a Bilfinger-Berger is, amelyik a magyarországi M6-os autópálya-tendert elnyerő konzorcium egyik tagja. Noha az építőipari cég szóvivője akkor cáfolta, hogy vesztegetési ügy lenne adományuk hátterében, a nyomozás megállapította: a valódi befizető cégek helyett olyan párttagokat tüntettek fel adományozóként, akiknek semmi közük nem volt a pénzhez. A svájci bankszámlára utalt pénzeket a szociáldemokraták később visszajuttatták a németországi pártkasszába, de az összegeket már nem tüntették fel a párt könyvelésében.
*
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az M6-os autópálya építését 125 milliárd forintért elnyerő M6 Duna Autópálya Konzorcium két tagja korábban már korrupciós gyanúba keveredett osztrák és német állami építkezéseknél. A Magyar Nemzet azt is megtudta, hogy Medgyessy Péter augusztus elején az autópálya-tender kivizsgálására utasította Csillag Istvánt, a gazdasági miniszter azonban a kérés ellenére kihirdette a végeredményt. További kérdéseket vet fel az üggyel kapcsolatban, hogy lapunk nemzetbiztonsági forrásokból úgy értesült: a miniszterelnöknek több konkrét hírigénye is volt a versenyeztetéssel kapcsolatban. Információink szerint Medgyessy Péter a győztesnek kihirdetett konzorcium üzleti hátteréről és a versenyeztetés körülményeiről kért tájékoztatást a titkosszolgálatoktól.
Lapunknak ezen a héten az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Fővárosi Főügyészség is úgy nyilatkozott, hogy sem az autópálya-tenderre, sem pedig a miniszterelnök által múlt héten bejelentett SZDSZ-es korrupciós ügyekre vonatkozóan nem kaptak feljelentést. Az ügy azonban hamarosan újabb fordulatot vehet, mivel a törvény szerint Medgyessy Péternek hivatali kötelessége feljelentést tenni, ha tudomása van vesztegetési ügyekről.
Jogi szakértők szerint Medgyessy kötelezettségét az sem befolyásolja, ha időközben személycserére kerül sor a miniszterelnöki székben. Gyurcsány Ferenc az M6-os üggyel kapcsolatban csütörtök este közölte: a kormánynak az a célja, ha valóságosnak látszó gyanú árnyéka vetődik egy olyan ügyre, amelyben az adófizetők pénze van, akkor ne maradjon tétlen. A szocialista párt miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor hozzátette: ha a legnagyobb ellenzéki párthoz közel álló napilap kezd el sustorogni, akkor ez önmagában nem elegendő a vizsgálatra. – Nem fogom megengedni, hogy széjjelszedjék azokat, akik arra vállalkoznak, hogy együtt kormányoznak. Nem fogom megengedni, hogy gyanúba keverjenek mindenkit, aki nem úgy viselkedik, ahogy ők szeretnék, mert akkor az ellenzék kormányozna, és nem mi – figyelmeztetett Gyurcsány.
Egy 60 kilométeres magyarországi autóútszakaszról zajló élénk vita – amely durva nézeteltérésekre adott okot Franciaország és Németország között is – volt az, ami lemondásra kényszerítette Medgyessy Pétert – véli a Le Point című francia hetilap. A budapesti Parisbas bank volt igazgatója, Medgyessy Péter a francia Vinci csoportot támogatta. A kormányfő munkatársai szerint a francia ajánlat 10 százalékkal magasabb költséget tartalmazott, ám a technikai részletekre vonatkozó ajánlataik és az, hogy 22 éves időtartamra vállalták a szükséges felújításokat, összességében olcsóbbnak ígérkezett. Csakhogy Csillag István, az SZDSZ gazdasági minisztere arra készült, hogy ugyanerről egy 508 millió eurós konceszsziós szerződést írjon alá egy másik partnerrel, egy osztrák–német konzorciummal. A feldühödött Medgyessy így elbocsátotta miniszterét a kormányátalakítás apropóján. Ám saját pártja, az MSZP, a liberálisokkal kötött koalíció fenntartásán őrködve, nem akarta követni őt. Kedves szocialista elvtársai közül ketten is ajánlkoztak, hogy helyettesítik őt a kormány élén – tudósít a francia lap.
Adománybotrány a német szociáldemokratáknál. 2002 márciusában robbant a bomba: a német szociáldemokrata párt (SPD) kölni szervezete körülbelül félmillió márka adományt vett át törvénybe ütköző módon a kilencvenes évek közepétől. A korrupciós ügy rendőrségi vizsgálata kiderítette, hogy az SPD számlájára összesen 511 ezer márka adomány érkezett illegálisan. A pénzt – amely elsősorban építőipari cégektől és egy hulladékfeldolgozó konszerntől származott – a kölni képviselőház szociáldemokrata frakciójának elnöke, Norbert Rüther átmenetileg egy svájci bankszámlára utalta át. Ezt követően az összeget 19 900 márkás részletekben csöpögtette vissza Kölnbe 1994 és 1999 között. A részletfizetéseket az indokolta, hogy Németországban a pártoknak befizethető készpénzadományok felső határa korábban húszezer márka volt, az ennél alacsonyabb befizetéseket pedig a párt könyvelésében sem kellett feltüntetni. A korrupció eltüntetésének céljából az összegek befizetőjeként Rüther harminc kölni párttagot tüntetett fel, akiknek ugyan semmi közük nem volt a pénzhez, ám a fiktív adományokat jóváírhatták adóbevallásukban. Az akkori sajtóhírek szerint a pártkasszába befizetett félmillió márkában jelentős mértékben kenőpénzek is lapultak, amelyek révén állami megbízásokat elnyerő cégek „megháláltak” egy-egy zsíros üzletet a kilencvenes években Kölnt kormányzó SPD-nek. A kölni pártszervezet manipulációja nyomán hamis lett a szociáldemokraták teljes országos pénzügyi beszámolója is. A botrány nyomán lemondott posztjáról Norbert Rüther frakcióelnök, valamint Manfred Bitziste városi tanácsos, aki a kilencvenes években a kölni SPD-körzet elnöki tisztét is betöltötte.
