Mind többen látják úgy az MSZP-n belül, hogy a kormányzati politikában sürgősen irányváltásra van szükség, különben a párt rendkívül nehéz helyzetben fog nekivágni a 2006-os országgyűlési választásoknak. Legutóbb Horn Gyula bizalmasa, Suchman Tamás fejtette ki a véleményét a hónapok óta érlelődő válság tüneteiről és okairól.
A volt privatizációs miniszter a Népszabadságnak nyilatkozva beszámolt a kormányfővel a közelmúltban folytatott megbeszéléséről, amely során igen komoly feltételeket szabott Medgyessy Péternek. Az MSZP-s politikus úgy látja: a miniszterelnöknek körülbelül két hónapja maradt arra, hogy egy új koncepcióval előlépjen, bizonyítsa annak életszerűségét, s meggyőzze a frakciót és a kongresszust. – Ha ezeket nem tudja elég hatékonyan, dinamikusan és következetesen megcsinálni, akkor én leszek az első, aki a kormányfőt akár nyilvánosan is felszólítja a lemondásra – mondta Suchman. A Horn-kormány minisztere szerint ha Medgyessy elszalasztja ezt az „utolsó esélyt”, akkor az MSZP el fogja veszíteni a 2006-os választásokat.
Éles bírálatot fogalmazott meg Filló Pál, az MSZP munkástagozatának vezetője is, aki a párt társadalompolitikai tagozatának hét végi ülésén fejtette ki véleményét. A képviselő szerint nagy baj van, ugyanis a kabinet eltávolodott a párttal korábban közösen kijelölt úttól, s a jelenlegi kapkodó kormánypolitika, illetve rossz kommunikáció a 2006-os választási vereség felé vezet. Az októberi tisztújításról elmondta: olyan elnökséget kell választani, amelynek tagjai nem kormánytagok, hogy egyenlő partnerként tudjanak fellépni az esetleges viták során.
A rendezvényen megjelent Szili Katalin is, aki – egyebek mellett – az államreform részeként a minisztériumok apparátusának csökkentését is felvetette. A házelnök a politikai célok és eszközök közötti különbségtételről szólva ugyanakkor a takarékos állam lehetőségét is megkérdőjelezte.
Az esemény vezérszónoka Pitti Zoltán közgazdász volt, aki nemzeti felzárkóztatási program kidolgozását szorgalmazta, hogy 2013-ig utolérhessük az EU „harmadik harmados” államainak (Görögország, Portugália, Spanyolország) életszínvonalát. Az APEH korábbi elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy megszorításokkal nem lehet pótolni a szükséges reformokat. A szakember a privatizációval kapcsolatban kifejtette, hogy az állam továbbra sem vonulhat ki az egészségügyből, a szociális ellátásból és az oktatásból. – Több mint kétséges annak az állami vagyonnak a magánosítása, amelynek szolgáltatásait a későbbiekben piaci áron, a költségvetés terhére kell megvásárolni – mondta Pitti Zoltán.
A tanácskozás egyes előadói az SZDSZ által képviselt liberális államfelfogásról úgy vélték, hogy az nem összeegyeztethető a szolidaritásra épülő baloldalisággal, valamint a minimálbér emelését követelték. Gazsó Ferenc közgazdászprofesszor az MSZP kritikájaként azt hangsúlyozta: nem csak piaclogika létezik.
Tíz sportszövetségi vezető írta alá azt a Gyurcsány Ferenc sportminiszter mellett kiálló levelet, amelyet egyikük személyesen vitt be Medgyessy Péternek. Az aláírók: Szabó András, a Magyar Tornaszövetség elnöke, Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózószövetség elnöke, Faragó Judit, a Magyar Asztalitenisz-szövetség főtitkára, Ruza József, a Magyar Úszószövetség főtitkára, Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó-szövetség elnöke, Molnár László, a Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség főtitkára, Forgács Róbert, a Magyar Tornaszövetség főtitkára, Sinka László, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára, Császári Attila, a Magyar Öttusaszövetség elnöke, Bodrogváry Iván, a Magyar Kosárlabda-szövetség főtitkára, Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Szövetség elnöke.
A frakció Komoly elvárásai. Az MSZP-frakció munka világa munkacsoportja azt javasolja, hogy az új munkahelyek támogatására jövőre legalább annyi pénzt fordítsanak, mint amennyit 2003-ban és 2004-ben együttesen – mondta Simon Gábor, a társaság vezetője az MTI-nek. – Ez annyit jelent, hogy nyolcmilliárd forintból segíthetné a szaktárca az új munkahelyeket létesítő munkáltatókat – közölte Simon Gábor. A munkacsoport emellett azt is kezdeményezte, hogy az idei 3,2 milliárd forint helyett jövőre nyolc-kilenc milliárd forint szolgálja a közmunkákat, minthogy bizonyos térségekben a közmunka jelenti az egyedüli lehetőséget a foglalkoztatásra. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára érdeklődésünkre, hogy mi a véleménye az elvárások teljesíthetőségéről, közölte: nem kívánja kommentálni párttársa nyilatkozatát. A politikus hozzátette: a költségvetési egyeztetések augusztus végéig zajlanak, ekkor fog kiderülni, hogy melyik terület mennyit kap a büdzséből.
