Idén május–júliusban a foglalkoztatottak száma 3,894 millió fő volt, ami megegyezik ugyan az április–júniusi adattal, ám alacsonyabb a tavalyi bázisidőszakban regisztrált 3,927 millió főnél. Ez év május–júliusban a munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, szemben a tavalyi időszak 5,7 százalékával – közölte a KSH. Ugyanakkor április–júniusban a munkanélküliségi ráta 5,8 százalékos volt. Május–júliusban átlagosan 244 ezer fő volt munka nélkül, 45,5 százalékuk egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan munkanélküliek aránya 3,5 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt, az átlagos időtartam 17,1 hónapot tett ki.
A 15–74 éves népesség munkaerő-piaci jelenléte 53,6 százalékos volt a vizsgált időszakban. A 15–64 éves népesség aktivitása 60,2 százalékos, a munkaképes korúaké 63,7 százalékos volt. A 15–24 éves fiatalok aránya az összes munkanélkülin belül 22 százalékos. E korosztályban a munkanélküliségi ráta 15,2 százalékos, ami 2,3 százalékpontos emelkedés 2003 bázisához képest. Ez az EU–15 átlagában júniusban 7,9 százalék, az EU–25 átlagában pedig 8,8 százalékos.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a munkanélküliség aránya, illetve annak EU-országokkal való összehasonlítása nem reális, mert a magyar munkaerő-piacon aránytalanul kisebb a részvétel. Ezt az Állami Számvevőszék egyik jelentése is élesen bírálta.
Az előző két évet pedig a gyárbezárások jellemezték hazánkban, miközben a választási ígéretekben négyszázezer új munkahely létrehozása hangzott el. Sokan úgy látják, a kabinet nem tudta megállítani a munkahelyteremtésben főszerepet játszó működő tőke elvándorlását, de elősegíteni, s ezáltal elérni sem tudta újabb külföldi vállalkozások jelentős volumenű befektetését. Továbbra is probléma a negyvenöt év felettiek és a fiatal pályakezdők elhelyezkedése.
origo.hu
Ezt nem hisszük el – ilyen vízi lények élnek a borsodi tóban
