Megelégedéssel fogadták a vajdasági magyarok körében, hogy Vojiszlav Seselj radikális vezért a tartományban elkövetett bűncselekményekért – az etnikai tisztogatásokért – is felelősségre vonja a hágai törvényszék. Így döntött a bíróság fellebbviteli tanácsa annak ellenére, hogy a Vajdaság 1992-ben – amikor is a kisebbségek elleni atrocitásokat Seselj csetnikei elkövették – nem volt háborús övezet. Ám ezek a vajdasági bűncselekmények is a háborúval összefüggésben zajlottak, még ha formálisan másik országban is.
A hágai hír egybeolvasható a napjainkban is zajló magyarellenes atrocitásokkal, amelyekről Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök a Dnevnik újvidéki szerb napilapnak kijelentette: a helyzet nem olyan, hogy azt internacionalizálni kellene. Szerinte felnagyítják politikai célok érdekében. A Dnevnik hétfői száma Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét szólaltatta meg, akinek nyilatkozata egyben válasz is Kostunica vádjaira. A magyarellenes támadásokat nem túlozták el. Ellenkezőleg. Hiszen csak a legkirívóbb esetek – a súlyos fizikai leszámolások – kerülnek nyilvánosságra, a lelki sérülésekről, a verbális erőszakról nem esik szó. Kasza szerint Szerbiát a világ előtt nem más járatja le, hanem ő saját magát.
S mindeközben a nagy példányszámú Vecsernje novoszti a magyarországi szerbek helyzetén keseregve felteszi a kérdést, miért kapnának a vajdasági magyarok nagyobb jogokat, mint a magyarországi szerbség.

A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására