Kiváló oktatási színvonal csak néhány helyen lelhető fel, de ott rangos, igazi pedagógusok faragnak embert a gyermekekből. Sok iskolában viszont a nyugvópontra jutni képtelen közoktatási szabályozás, a szűkülő iskolahálózat miatti bizonytalanság és fásultság lesz úrrá, egyszersmind kikezdve és felőrölve a szakmai ambíciókat – mondta beszélgetésünk elején Pokorni Zoltán. Az ellenzéki politikus szerint a pedagógiai munka így esik vissza a puszta rutin szintjére. Örvendetesnek tartja viszont azt, hogy a polgári kormány eredményei néha még visszaköszönnek. – Az iskolák felújítására kidolgozott, A XXI. század iskolája programot szinte változtatás nélkül vette át a Medgyessy-kormány, igaz, az önkormányzatok szorult helyzetük miatt ma a saját erőt csak hitelből tudják előteremteni. A nyelvoktatás kiszélesítésére tett erőfeszítésekben pedig a mi Arany János-programunk modelljének kiteljesedését látom – érvelt a volt miniszter. Úgy vélte azonban: amit a liberális tárca megtartott a munkájukból, már nem elegendő a közoktatás körüli bizonytalanság eloszlatásához, és ez a felsőoktatásban mutatkozik meg a leginkább. Példaként említette, hogy az ELTE rektora nem tud bért fizetni oktatóinak.
A politikus az új Nemzeti alaptantervről (NAT) elmondta: azt szerinte „áterőltette a szakmán” az Oktatási Minisztérium minden óvó hang ellenére, holott ez a dokumentum nem tölti be a tanterv szerepét, nem tud valódi szabályozó elemként hatni a mindennapokban. A NAT „a lovak közé dobja a gyeplőt”, ami azt a veszélyt hordozza, hogy a mindinkább széteső tanrendszer végképp széthullik. Magában rejti azt a kockázatot, hogy tíz-tizenöt éven belül felbomlik az érvényes tantervek és tankönyvek által biztosított egység is. – Ezért az oktatás azon túl, hogy az egyént sikeresen felkészíti majdani szakmájára, nem lesz képes betölteni második, nem kevésbé fontos szerepét: generációról generációra újrateremteni azt a kulturális nyelvet és jelképrendszert, amely összetart egy nemzeti közösséget – érvelt Pokorni Zoltán, majd egy liberális politikus mondatát idézte, aki szerint „tök mindegy, hogy valaki a Toldi Miklóson vagy a Harry Potteren tanul meg olvasni, a lényeg az, hogy megtanuljon betűzni”. Az oktatási szakember szerint azonban nem mindegy, hiszen az egyén csak akkor lehet sikeres, ha részét képezi egy közösségnek, önmagában boldogtalanná válik. – Az oktatásnak ezt a közösséget is újra kell teremtenie, ezért a Toldi Miklóst igenis tanítani kell, még ha a napi szóhasználatban ritkán használjuk is a „kopár szik sarja” jellegű kifejezéseket, mert mi, magyarok ennek alapján többet értünk saját nyelvünkből, mint annak puszta grammatikai tartalmát – fűzte hozzá a Fidesz alelnöke. Szerinte ilyen helyzetben hatalmas a szülők és a nevelők felelőssége, de örömmel látja, hogy az iskolák több mint 90 százaléka alapul veszi a polgári kormány által kialakított kerettantervet, amely szem előtt tartja az említett kulturális funkciókat is.
– Bizonytalanságot szül a kétszintű érettségi jövő évi bevezetése is, mert ha ma megkérdezzük a szülőket és a tanárokat erről, rengeteg félelmet fogalmaznak meg annak ellenére, hogy már nyolc éve elkezdődött ezt illetően a munka – vetette fel Pokorni Zoltán, hozzátéve: ez lehetne sikertörténet is. Felelevenítette: a Horn-kormány 1997-ben döntött a változásról hoszszú viták után, de akkor ellenzékben a Fidesz is egyetértett az elgondolással, minisztersége alatt pedig kidolgozták az újító rendelkezés szakmai tartalmát és törvényi hátterét. – A nyugtalanságra mégis az adott okot, hogy a Medgyessy-kormány az első esztendejében nem tett semmit az ügy érdekében, hanem egyszintű, úgynevezett kompetenciaalapú érettségit dolgozott ki, amit végül elsüllyesztett az asztalfiókban, több mint egy esztendőt veszítve ezzel. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), amit mi hoztunk létre, közben méltatlan és kicsinyes hatalmi támadásoknak volt kitéve. Pénzét, jogköreit, embereit elvették. Ezeknek egy része ma egy gigantikus árnyékminisztériumban, a Sulinova Kht.-ban összpontosul, ahol több mint kétszázan dolgoznak. Ezért nézünk aggodalommal az első kétszintű érettségi lebonyolítása elé – mondta Pokorni Zoltán. Megemlítette, hogy a bizonytalanságot növeli a pedagógusok ingerültsége is az ígért és rendre elmaradó béremelések miatt, és hogy ugyanez a helyzet a felsőoktatásban is.
A szöveges értékelés bevezetéséről szólva Pokorni Zoltán elmondta: az oktatás nem viseli jól az állandó reformokat, mert a nagy, elhúzódó változtatások több kárt okoztak, mint amennyi eredményt hoztak. – A puszta parancsra kihirdetett szöveges értékelésnek ezért nem lesz foganatja. Pedig ez fontos dolog, amit miniszterségem idején is szorgalmaztunk. Azzal viszont, hogy kötelezővé tesszük, paródiába torkollik, mert a minisztérium megspórolta a sok fáradságba és pénzbe kerülő fejlesztőmunkát, ami a gyermekeink értékelésére vonatkozó közös nyelv újrateremtéséhez szükségeltetik. Semmit nem ér el a kormány, ha a korábbi osztályozási rendszerrel együtt megszünteti a minőségfejlesztési programot is, ami lehetővé tette volna, hogy szóba tudjanak állni egymással a közoktatás szereplői. Egy szakmai lehetőség így silányul papírgyártássá – fogalmazott a politikus.
A felsőoktatási törvénytervezet kormánypárti elképzeléseiről Pokorni Zoltán elmondta: az oktatási tárca vezetője megállapodott a rektori konferenciával és az akkreditációs bizottsággal, hogy kivesznek a tervezetből bizonyos joggal támadott pontokat, amelyek lehetővé tették volna az egyetemek privatizálását és azt, hogy a miniszter egy személyben döntsön a vagyonátadásról, valamint a gazdasági társasággá való átalakulásról. – Ám ezután az egyetemi oktatók békésen elmentek nyári szünetre, és ekkor a miniszter mégiscsak úgy gondolta, hogy visszacsempészi elképzeléseit a tervezetbe – kifogásolta Pokorni Zoltán, negatív véleményt fogalmazva egyúttal a bolognai folyamatra való áttérésről is. Elmondta, hogy amikor miniszterként jóváhagyta hazánk csatlakozását a bolognai nyilatkozathoz, az átállás végét 2010-re tervezték, és egy sokkal nyugodtabb, megfontoltabb váltást vázoltak. Ez az idő szerinte most a harmadára rövidült. Ráadásul sokkal rosszabb pénzügyi helyzetben van a felsőoktatás, mint két-három éve, hiszen azt reálértékben mínusz tizenöt százalékkal finanszírozzák.
– Másik feszültségforrás, hogy Magyar Bálint miniszter és stábja nemcsak a bolognai folyamatból szervesen fakadó intézkedéseket akarja a parlament elé vinni, hanem rengeteg olyan mániáját is belegyömöszölte ebbe a törvényjavaslatba, amit a felsőoktatási közösség nagy része elutasít és hevesen támad – mondta Pokorni Zoltán. Példaként említette a tanárok közalkalmazotti jogállásból való kivételét, alkalmazásuk határozott időhöz kötését, illetve azt, hogy az egyetemek élére a miniszter a maga által kinevezett igazgatótanácsot ülteti. – Most ott tartunk, hogy szeptember elsején kellett volna a kormány elé kerülnie a törvénytervezetnek, ami még nem jutott el a miniszterekhez – fűzte hozzá a politikus.
Pokorni Zoltán azért nem ért egyet a miniszterrel, mert az egymásra épülő szintekből álló, úgynevezett lineáris képzési rendszer kialakítása az előbb felsorolt feszültségforrások nélkül, önmagában is igen nehéz feladat. E szűkebb kérdésben is komoly szakmai és politikai vita várható – szögezte le.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!