A köztársaság legkisebb tartományában mindössze a szavazásra jogosultak fele adta le voksát, és már magában ez a tény félremagyarázhatatlan bizonyítéka annak a kiábrándulásnak és félelemnek, amely áthatja a társadalom nagy részét. A választás elemzői szerint külön pártot alkotnak azok, akik nem keresték fel a szavazóhelyiségeket és így juttatták kifejezésre elutasító magatartásukat.
A józan számadatokat figyelembe véve a Saar-vidéken mindenki nyert, csak a szociáldemokraták vesztettek. Az öt esztendővel ezelőtt még 44,4 százalékot kapott SPD ezúttal lecsúszott 30,8 százalékra, és e tizennégy pontos veszteség nyomasztó terhet jelent a Gerhard Schröder kancellárságát biztosító kormánypártnak. Különös súllyal esik latba, hogy az „elvtársaktól” elsősorban azok a munkások és munkanélküliek vonták meg a bizalmukat, akik mindeddig az SPD-ben látták érdekeik első számú képviselőjét. A Saarbrückenben már eddig is abszolút többséggel kormányzó kereszténydemokrata Peter Müller tovább erősítette pozícióját és 45,5 százalékról 47,5 százalékra emelte a begyűjtött szavazatok számát. Az FDP a szavaztok 5,2 százalékát kapta, a Zöldek 5,6 százalékot. A Saar-vidék eredménye megerősítette a várható fejleményeket: a két hét múlva Szászországban és Brandenburgban sorra kerülő választásokon az SPD mélyrepülésének újabb – lassan tragikus – fejezete várható, összekapcsolódva a szélsőjobb és a baloldal további jelentős térhódításával.
Kiüresedett szavak. A német szavazók bizalmától jelentősen megfosztott Gerhard Schröder kancellár budapesti látogatása szeptember 15–16-án szerencsétlen időpontra esik. Kormány és miniszterelnök nélküli országba érkezik, ahol jelentős érdemi tárgyalásokat aligha folytathat. Már csak azért sem, mert saját országának belpolitikai problémái, a következő szavazások biztosra vehető veresége, nem hagy mozgásteret nagy horderejű megállapodásokra. Udvariassági vizit lesz ez, egy elhalasztott látogatás pótlására, diplomáciai előzékenység tartalom nélküli mosollyal és kézfogásokkal. (S. L.)
