Mindaz, ami az elmúlt napokban Oroszországban történt, bizonyos szempontból jól tükrözi az országban uralkodó állapotokat. Azt, amit a nemzethez intézett tévébeszédében Vlagyimir Putyin is önkritikusan elismert, hogy a gazdaság átmeneti időszakban van, a politikai rendszer nem elég fejlett, s a korrupció elharapózott a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás rendszerében is. Ezek a szavak így is keményen kopognak, a valóságban azonban még riasztóbb a helyzet.
Egy normálisan működő ország esetében nehezen képzelhető például el, hogy a legjobban felszerelt moszkvai repülőtéren, Domogyedovón belső segítség nélkül sikerült a két repülőgépre csempészni a robbanóanyagot. Persze az sem vigasztalóbb, ha a biztonsági rendszeren a szokásos emberi hanyagság, korruptság miatt sétálhatott át a két csecsen „sahidka”. Ez egyáltalán nem lenne meglepő, hiszen lapértesülések szerint némi csúszópénz ellenében a különleges szigorral ellenőrzött Amerikába utazók esetén is a rendszer megkerülésével juthat fel a gépre egy-egy csomag. De enyhén szólva az is feltűnő, hogy a biztonsági szolgálatok előtt jól ismert terroristák nem kis csoportja két éve Moszkvába jutott el minden feltűnés nélkül, majd nemrégiben foglalta el néhány órára szinte egész Ingusföldet, vagy ugyanígy csaknem százan szivárogtak be a különleges figyelem alatt lévő Groznijba. Ennél csak az volt meghökkentőbb, hogy a hatóságok ezt követően a sajtó megregulázásával, az információk megszűrésével vélték orvosolni a helyzetet. Persze, ez sem meglepő, hiszen a közúti ellenőrzőpontokon meghatározott tarifája van annak, hogy félrenézzen a közeg. S mindezt folytathatjuk azzal, hogy a robbanóanyag Beszlanban, a Dubrovkán és Kadirov meggyilkolásakor is jóval korábban jutott a helyszínre, ami szintén a rendszer hiányosságaira vall. Mint ahogy az is, hogy a csecsenek nem csupán az arab forrásokból szerzik a fegyvert, hanem a szegény orosz katonák és egyes kevésbé szegény magas rangú tisztek is aktívan kereskednek velük. Említhetnénk még azt is, hogy a túlterhelt moszkvai tömegközlekedésben csak egy balek nem képes tömeghalált előidézni. Ugyanígy tarthatatlan az is, hogy aligha érné el valaki telefonon néhány percen belül a rendőrséget, ha éppen egy gyanús személyről kíván bejelentést tenni. S végül, valamelyest a hadsereg, a rendőrség és a biztonságiak köreiben uralkodó állapotokat mutatja a beszlani mentés körül a helyzet váratlansága ellenére is érezhető káosz.
A sort még tovább folytathatnánk, de e példákból is látszik, hogy a mostani helyzetben határozott intézkedések kellenek. Tévúton járnak tehát azok, akik a bejelentett intézkedések kapcsán kiáltanak diktatúrát – ha csak nem Oroszország zűrzavaros állapotainak fenntartásában érdekeltek –, hiszen a reformok folytatása, a minél gyorsabb stabilizálás nem csupán Moszkva érdeke.

Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!