Összefogásra mozgósította nemzetét az orosz elnök, figyelmeztetve, hogy a pusztulás fenyegeti, ha gyengeséget mutat, pánikba esik és enged a zsarolásnak. A szombat reggel váratlanul a tragédia helyszínén is megjelent Putyin elismerte, hogy a Szovjetunió széthullása után Oroszország védtelen maradt nyugatról, keletről, a gazdaság átmeneti időszakban van, a politikai rendszer nem elég fejlett, s a korrupció elharapózott a rendfenntartás és igazságszolgáltatás rendszerében. Olyan hatékony, az új biztonsági kihívásoknak megfelelő válságellenes irányító rendszer létrehozását sürgette, amely a törvények szigorú betartása mellett teljesen megreformálja a jogérvényesítő szervek tevékenységét. Megfigyelők szerint a Kreml az amerikaihoz hasonló szigorú biztonsági intézkedésekre készül. Jellemző a közhangulatra, hogy még a liberalizmus fellegvárának számító Eho Moszkvi rádió telefonos szondázásán voksoló hallgatók fele is hajlik akár „hadiállapotra” jellemző korlátozások elfogadására is.
*
Megkezdődött a beszlani túszdráma áldozatainak temetése Észak-Oszétiában. Vasárnap a térségben többséget alkotó ortodox keresztények temetési szertartásának megfelelően huszonkét család búcsúzott Beszlanban halottaitól, köztük az alsó osztályosok tanítónőjétől, Galina Vitajevától, aki önfeláldozásával 15 kisdiákot mentett meg a haláltól azzal, hogy a gyerekeket az ablakon keresztül menekítette ki. A terrortámadás helyszínén, a beszlani iskolánál emlékezők vörös és rózsaszín rózsákat helyeztek el. Az emberek a bejárati ajtóra eltűnt hozzátartozóik képeit tűzték fel abban bízva, hátha így sikerül megtalálni szeretteiket. Vlagyimir Putyin a mai és a holnapi napot a beszlani áldozatok gyásznapjává nyilvánította.
Az észak-oszétiai illetékesek tájékoztatása szerint a túszdráma során több mint 700 ember sebesült meg, sokukat a hátukon ért lövés, mivel a terroristák célzott lövéseket adtak le az iskola épületéből menekülő túszokra. Kiderült az is, hogy a terroristák csaknem 1200 embert ejtettek túszul. A hivatalos verzió szerint egyébként azzal kezdődött az elhúzódó végjáték, hogy a tornateremben, ahol a túszokat tartották, felrobbant egy bomba, a terroristák a menekülő túszokra lövöldöztek, a kommandósok pedig közbeléptek. Mint Putyin ismételten hangsúlyozta, a biztonsági erők nem készültek megrohamozni a beszlani iskolát, de kénytelenek voltak beavatkozni, miután az iskolában robbanások történtek, s a túszok egy csoportja kimenekült az épületből, ahonnan lőttek rájuk.
Több a homályos pont még az akció körül, a helyszínen látottak, hallottak alapján azonban valószínűsíthető a hatóságok verziója, bár tény, hogy a túszdráma a legrosszabb forgatókönyv szerint végződött. Mint egy mentésben részt vevő orvos fogalmazott, „a gyerekeket felrobbantották, azután pedig elégtek”. Az orosz lapok szerint a terroristák szándékos önrobbantást hajthattak végre, mert így közülük jó páran a túszok tömegében kitörhettek a gyűrűből. Ezzel szemben a nyugati sajtó egy része a történtek után megütközést keltő előítéletekkel terhelten taglalta az eseményeket, alapvetően a Kremlt hibáztatva, esetenként egyenesen azt sugallva, hogy valójában egy elhibázott, nem pedig egy váratlanul kikényszerített ostromról van szó.
Már-már diplomáciai botránynyal fenyeget, hogy Bernard Bot, az EU soros elnöki tisztét ellátó Hollandia külügyminisztere a túszdráma véres végkifejletéről újságíróknak úgy nyilatkozott: teljes bizonyossággal nem lehet állítani, hogy más megoldás nem lett volna az észak-oszétiai túszdrámára. Hozzátette még: „szeretnénk azt is megtudni az orosz hatóságoktól, hogyan történhetett meg ez a tragédia”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen arcátlanságnak nevezte a nyilatkozatot, s berendelték az orosz külügyminisztériumba Hollandia moszkvai nagykövetét, hivatalos magyarázatot követelve Bot szavaira.
Közben kiderült az is, hogy állítólag még jóval túszejtő akciójuk előtt nagy mennyiségű fegyvert, lőszert és robbanóanyagot halmoztak fel a terroristák a beszlani iskola épületében. „A robbanóanyagokat, fegyvereket és lőszereket még a nyáron elhelyezték az iskolában, ahol építkezés folyt” – mondta az észak-oszétiai különleges szolgálatok egyik tagja az Interfax orosz hírügynökségnek. Az illető közlése szerint tanúk, túlélő túszok elmesélték, hogy a túszejtés kezdete után nem sokkal a terroristák egy iskolai rejtekhelyről hozták elő fegyvereiket. A beszlani iskolában történtek miatt egyébként benyújtotta lemondását az észak-oszétiai belügyminiszter. Kazbek Dzantyijev altábornagy távozását erkölcsi megfontolásokkal és a tiszti becsülettel magyarázta – közölte Iszmel Sajov, a helyi belügyminisztérium képviselője.
Arab vonal. Tíz arab és egy fekete bőrű túszejtő is volt a 27 likvidált terrorista között. Rajtuk kívül csecsenek, ingusok és egy, a kriminális körökben már régről ismert orosz is részt vett a túszejtő akcióban, derül ki a sokszor ellentmondásos értesülésekből. Állítólag négyen még szökésben vannak, három, a terroristák segítésével gyanúsított személyt pedig elfogtak. Beszlan lényegében blokád alatt van, s lezárták Észak-Oszétia határait is. Az orosz sajtóban terjedő információk szerint az akciót Samil Baszajev dolgozta ki, és az ismert ingus harctéri parancsnok, Magomet Jevlojev, mások szerint a csecsen Doku Umarov vezette, míg az elmúlt napok oroszországi terrorcselekményeivel egyetemben az al-Kaida észak-kaukázusi helytartójának, a vahhabizmus ismert ideológusának számító Abu Omar asz-Szeif finanszírozta. (MN)
Együtt érző szavak. „Nem hiszem, hogy lehetne vagy szabad lenne olyan terroristákkal tárgyalni, akik hátba lövik a pánikba esett gyermekeket” – jelentette ki a tragédia kapcsán Gerhard Schröder német kancellár. A világ vezető politikusai, köztük a magyar állam nevében Mádl Ferenc és Medgyessy Péter elítélték a terrorcselekményt, és segítségüket ajánlották fel az orosz hatóságoknak. II. János Pál pápa „nemtelen, gyáva és kegyetlen agressziónak” nevezve elítélte a gyermekek és családok elleni akciót, egyben arra kérve az orosz vezetést, hogy vessen gátat „a gyűlölet és erőszak spiráljának”. A nemzetközi sajtó fenntartás nélkül elítéli a módszerek alapján az al-Kaida közreműködésére utaló akciót, felvetve ugyanakkor a végkifejlet homályos körülményeit, és feszegetve az orosz–csecsen politika jövőjét. (MN)
