Szili Katalin már nem elnökjelölt

Visszalépett az MSZP-elnökjelöltségtől Szili Katalin, aki döntését indokolva úgy érvelt, hogy az MSZP egységéért többet tehet az Országgyűlés elnökeként. A szocialisták elnökhelyettesének döntésével tovább nőtt a Gyurcsány Ferenc szövetségesének tartott Hiller István esélye a pártelnöki posztra.

Török László
2004. 09. 09. 19:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bő két héttel ezelőtt Szili Katalin az MSZP „egysége és ereje érdekében” vállalta az elnökjelöltséget, hogy vezetésével zökkenőmentes nemzedékváltásra, a személyi kérdésekről az ország problémái felé való nyitásra és morális megújulásra kerüljön sor a szocialistáknál. Tegnap viszont éppen a pártegység megteremtése, a politikai párbeszéd és a kormány stabilitása érdekében döntött úgy, hogy visszalép. Az MSZP elnökhelyettese közleményben tájékoztatott elhatározásáról, részletezve, hogy az új kormány mögé „egy értékrendjében szilárd, mértékadó, a társadalmi elvárások iránt fogékony, párbeszédképes politikai erőt” kell állítani. Szerinte ezekért a célokért házelnökként teheti a legtöbbet. Szili egyébként a 2002-es választási sikerek óta az augusztus 25-i rendkívüli kongresszuson érzett először valódi egységet és erőt az MSZP-ben.
*
A kongresszuson majdnem kétharmados támogatottsággal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltté választásáról döntöttek a párt küldöttei a Szili Katalin támogatását is maga mögött tudó Kiss Péter kancelláriaminiszterrel szemben. A sportminiszter elsöprő sikerének is köszönhető, hogy a kormányfőjelölt szövetségesének tartott Hiller István pártelnöki esélyei megnőttek. A kultuszminiszter legkomolyabb vetélytársának éppen Szilit tartották, visszalépésével az MSZP alelnöke előtt egyenes út nyílhat a párt vezető tisztségéhez. Tegnap egyébként a fiatal szocialista politikusokat tömörítő Mozaik Klub is bejelentette, hogy az elnökválasztáson Hillert fogja támogatni.
A Lendvai Ildikó frakcióvezető vezette jelölőbizottságnál még Szekeres Imre pártalelnök, Jánosi György, az országos választmány elnöke, Toller László pécsi polgármester és Lamperth Mónika belügyminiszter jelezte indulási szándékát. Lendvai lapunknak elmondta, hogy megérti Szili Katalin döntését. Úgy vélekedett, Mádl Ferenc (és Bárándy Péter – a szerk.) döntésével kitolódott az átmeneti állapot időtartama, tehát változás állt be a politikai közéletben.



Kumin Ferenc politológus: A jelek szerint Szili Katalin belátta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt korábbi bírálójaként kevés az esélye Hiller Istvánnal szemben a pártelnöki poszt megszerzésére. Minderről megbizonyosodhatott az MSZP rendkívüli kongresszusán, ahol a küldöttek túlnyomó többsége Gyurcsány mellett tette le voksát. Megítélésem szerint bölcsen döntött Szili Katalin, így ugyanis meg tudja akadályozni tekintélye erodálását, amely a pártelnöki székért folyó verseny elvesztésének egyenes következménye volna. Ráadásul időben, jóval a szocialisták tisztújítása előtt tette meg bejelentését, így döntése nem tűnik megfutamodásnak.
Giró-Szász András politikai szakértő: Az előzőleg Kiss Péter kormányfőjelöltségét támogató Szili Katalin már a pártelnöki verseny első szakaszában vereséget szenvedett, amikor az MSZP rendkívüli kongresszusa nagy többséggel Gyurcsány Ferenc mellé állt. A miniszterelnök-jelölt ugyanis az elnöki posztért szintén induló Hiller Istvánnal alkot duót. De jól látható az is, hogy a szocialista politikusok meglévő pozícióik erősítésére használják az új kormány hivatalba lépéséig hátralévő időt. Nem tudni, mit hoz a jövő évi köztársaságielnök-választás. Az MSZP talán egy párton kívüli személyben gondolkodik, ám nem kizárt, hogy párton belüliként felvetődhet Szili neve is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.