A kistérségi társulásokról szóló törvénnyel kapcsolatosan Mádl Ferenc köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt, mielőtt aláírta volna a jogszabályt, mert szerinte az egyrészt korlátozza az önkormányzati alapjogokat, másrészt úgy vélte: kormányrendelet helyett törvényben szükséges megállapítani a társulások szabályait.
Az Alkotmánybíróság a jogszabállyal kapcsolatosan megállapította: a szabad társuláshoz való jog olyan önkormányzati alapjog, amely kizárólag a képviselő-testületek hatáskörébe tartozik, az másra nem ruházható át. A különböző alapjogokkal kapcsolatos módosítások pedig a törvényhozás feladatai közé tartoznak, így az ezzel öszszefüggő kormányrendelet – a szabályozás szintje miatt – alkotmányellenes.
A törvényt májusban fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály lehetőséget adott volna az önkormányzatoknak, hogy úgynevezett többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozzanak.
*
A törvény ugyanakkor arra kötelezte volna a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg: mely települések alkothatnak egymással társulást, tehát nem adott volna lehetőséget az önkormányzatoknak a szabad választásra. Ennek a rendeletnek kellett volna meghatároznia azt is, hogy mely esetben lehet a társulásból kilépni.
A Belügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy az Ab tartalmi kérdéseket nem kifogásolt a jogszabályban – áll a tárca közleményében. A dokumentumban az olvasható: a minisztérium a közeljövőben az alkotmányosságnak és a parlamenti ügymenetnek megfelelően kiigazítja a jogszabályt.
Sorozatos jogszabálysértések
l Az Alkotmánybíróság (Ab) 2002 decemberében alkotmányellenesnek minősítette Lamperth Mónika a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása kapcsán alkotott rendeletét.
l Tavaly novemberben az Ab alkotmányellenesnek minősítette a Mécs-bizottság létrehozását.
l A kormánypárti többség alkotmányellenesen fogadta el múlt év nyarán a kórháztörvényt.
l A sorozatos kormánypárti támadások után ez év február közepén az Ab kimondta: a legfőbb ügyész nincs alárendelve az Országgyűlésnek, és sem a parlamenttől, sem mástól nem kaphat, nem fogadhat el utasítást.
l Alkotmányellenesnek minősítette az Ab a PSZÁF átalakításáról szóló törvényt márciusban, amellyel Szász Károlyt, a szervezet korábbi vezetőjét kívánta eltávolítani a kormánypárti többség.
l Nemzetközi szerződésbe ütközött a kormánypártok által támogatott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény egyik bekezdése, ezért a kifogásolt rendelkezést május 11-én megsemmisítette a testület.
l Az alaptörvénybe ütközik a gyűlöletbeszéd büntethetőségét lehetővé tevő Btk.-módosítás, így azt május 25-én megsemmisítette a taláros testület.
l Az Ab aggályosnak találta az agrártörvény több rendelkezését, azokat május 25-én szintén megsemmisítette.
l Május 26-án úgy döntött a testület: alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztását lehetővé tevő miniszteri rendelet.
l Júliusban az Ab az alaptörvénnyel ellentétesnek találta az adótörvénynek azt a rendelkezését, amely az adóhatóság alkalmazottainak lehetővé tette lakások, gépkocsik átvizsgálását.
